Tudomány

Koronavírus: őszre meglehet a vakcina?

Félreértésre adhat okot, hogy egyes hírek szerint már szeptemberre elkészülhet az új koronavírus elleni vakcina, míg a WHO továbbra is azt mondja, a védőoltás 2021 előtt nem várható. Elmagyarázzuk.
Korábban a témában:

Világszerte megfeszített munka folyik az új koronavírus elleni vakcina kidolgozására, egyre másra születnek a biztató eredmények. A járvány elején egybehangzó vélemény volt, hogy az oltóanyag még a legoptimistább forgatókönyv szerint is legkorábban 2021-ben állhat készen tömeges gyakorlati alkalmazásra – a WHO továbbra is ezen az állásponton van.

Az elmúlt időszakban azonban egyre több ország jelentette be, hogy már ősszel meglehet a vakcina, és látszólag erre erősítettek rá Dr. Szlávik János szavai is az operatív törzs vasárnapi tájékoztatóján. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője elmondta, több olyan terápiát is alkalmaznak már, amik segíthetnek a koronavírus ellen, és „várjuk a szeptembert”, mert addigra elkészülhet a vírus elleni vakcina.

A reménykedő laikusban ez nyilván úgy csapódik le, hogy ha szeptemberre megvan a vakcina, már oltunk is, és minden rendben. Márpedig egyáltalán nem erről van szó.

Kizártnak tartom, hogy szeptemberre tömegesen alkalmazható oltóanyag legyen a kezünkben. Sok szakember ígéretes eredménye nyomán azt feltételezzük, addigra a tesztelések harmadik, utolsó fázisába juthatnak el

– mondja a 24.hu-nak Dr. Prinz Gyula infektológus.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A vakcina lehet, hogy elkészül

Mindez nem mond ellent az operatív törzs tájékoztatóján is elhangzottaknak, csupán más a laikus és a szakember értelmezése: egy hatékony oltóanyag előállítása után még sok idő és még több kérdés megválaszolását követően indulhat a tömeges alkalmazás. Lássuk, miért.

Az oltóanyag tesztelése hosszadalmas, a biztonságot mindenekfelett szem előtt tartó folyamat, a laboratóriumi, majd kísérleti állatokon folytatott vizsgálatokat pozitív eredmény esetén klinikai tesztek, azaz humán vizsgálatok követik. Először kisszámú önkéntesen azt mérik fel, az oltóanyag okoz-e nem várt mellékhatásokat, hogyan reagál rá az emberi szervezet.

Utána ugyancsak csekély létszámú betegen a hatékonyságát vizsgálják, majd harmadik lépésként nagyobb populációt oltanak be, hogy a hatóanyag az eltérő emberi szervezetekben is megbízhatóan, komolyabb mellékhatások nélkül működik-e. Prinz doktor megerősíti:

E harmadik lépés sikere esetén kijelenthetjük, hogy megvan a vakcina, de még elég messze vagyunk attól, hogy elkezdjük a lakosság oltását.

Sok kérdést kell még megválaszolni

Nagyon izgalmas kérdés például, és ebből a szempontból sokat kell még tanulnunk a SARS-COV-2-vel kapcsolatban: mi az az ellenanyagszint, ami megfelelő védelmet nyújt? Szerológiai vizsgálatokkal ugyanis kimutatható a vírusfertőzések hatására a vérben megjelenő ellenanyag, az IgG, ám kiderült az is, hogy IgG-pozitív személyek szervezetében is lehet még vírus. Mit jelent ez?

A védőoltás esetében meg kell találni azt az optimumot, hogy az oltóanyag ténylegesen a szakemberek által elképzelt védelmet nyújtsa. Az infektológus hepatitis B vírust hozza példának, ahol az oltóanyag előállítása után hosszas vizsgálatok kellettek még annak megállapítására, hogy adott vakcina milyen ellenanyagszint mellet biztosít tartós védelmet.

Kezdetben addig ismételték a védőoltást, míg el nem érték a kívánt ellenanyagszintet, ami egyénenként is eltérő lehet, most megeshet, hogy ugyanezt kell „végigjátszani” a koronavírus elleni vakcinával is. Ám ez csak egy példa arra, mennyire időigényes munka követi még a vakcina előállítását, mire valódi védőoltásként beadathatjuk magunknak a háziorvosnál.

És akkor még mindig ott vannak az olyan kérdések, hogy mondjuk kit kell oltani? Milyen lesz a lakosság hajlandósága? Prinz Gyula megemlíti, az ingyenes influenza elleni védőoltásból 1,3 millió adag szokott rendelkezésre állni, ennek sok, komoly megbetegedést okozó járványok után 50-60 százaléka fogy el, és ahogy a következő években múlik az „ijedtség”, úgy csökken az igény az oltás felvételére a lakosság körében.

Kiemelt kép: Nicolas Asfouri /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.