Világszerte megfeszített munka folyik az új koronavírus elleni vakcina kidolgozására, egyre másra születnek a biztató eredmények. A járvány elején egybehangzó vélemény volt, hogy az oltóanyag még a legoptimistább forgatókönyv szerint is legkorábban 2021-ben állhat készen tömeges gyakorlati alkalmazásra – a WHO továbbra is ezen az állásponton van.
Az elmúlt időszakban azonban egyre több ország jelentette be, hogy már ősszel meglehet a vakcina, és látszólag erre erősítettek rá Dr. Szlávik János szavai is az operatív törzs vasárnapi tájékoztatóján. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője elmondta, több olyan terápiát is alkalmaznak már, amik segíthetnek a koronavírus ellen, és „várjuk a szeptembert”, mert addigra elkészülhet a vírus elleni vakcina.
A reménykedő laikusban ez nyilván úgy csapódik le, hogy ha szeptemberre megvan a vakcina, már oltunk is, és minden rendben. Márpedig egyáltalán nem erről van szó.
Kizártnak tartom, hogy szeptemberre tömegesen alkalmazható oltóanyag legyen a kezünkben. Sok szakember ígéretes eredménye nyomán azt feltételezzük, addigra a tesztelések harmadik, utolsó fázisába juthatnak el
– mondja a 24.hu-nak Dr. Prinz Gyula infektológus.
A vakcina lehet, hogy elkészül
Mindez nem mond ellent az operatív törzs tájékoztatóján is elhangzottaknak, csupán más a laikus és a szakember értelmezése: egy hatékony oltóanyag előállítása után még sok idő és még több kérdés megválaszolását követően indulhat a tömeges alkalmazás. Lássuk, miért.
Az oltóanyag tesztelése hosszadalmas, a biztonságot mindenekfelett szem előtt tartó folyamat, a laboratóriumi, majd kísérleti állatokon folytatott vizsgálatokat pozitív eredmény esetén klinikai tesztek, azaz humán vizsgálatok követik. Először kisszámú önkéntesen azt mérik fel, az oltóanyag okoz-e nem várt mellékhatásokat, hogyan reagál rá az emberi szervezet.
Utána ugyancsak csekély létszámú betegen a hatékonyságát vizsgálják, majd harmadik lépésként nagyobb populációt oltanak be, hogy a hatóanyag az eltérő emberi szervezetekben is megbízhatóan, komolyabb mellékhatások nélkül működik-e. Prinz doktor megerősíti:
E harmadik lépés sikere esetén kijelenthetjük, hogy megvan a vakcina, de még elég messze vagyunk attól, hogy elkezdjük a lakosság oltását.
Sok kérdést kell még megválaszolni
Nagyon izgalmas kérdés például, és ebből a szempontból sokat kell még tanulnunk a SARS-COV-2-vel kapcsolatban: mi az az ellenanyagszint, ami megfelelő védelmet nyújt? Szerológiai vizsgálatokkal ugyanis kimutatható a vírusfertőzések hatására a vérben megjelenő ellenanyag, az IgG, ám kiderült az is, hogy IgG-pozitív személyek szervezetében is lehet még vírus. Mit jelent ez?
A védőoltás esetében meg kell találni azt az optimumot, hogy az oltóanyag ténylegesen a szakemberek által elképzelt védelmet nyújtsa. Az infektológus hepatitis B vírust hozza példának, ahol az oltóanyag előállítása után hosszas vizsgálatok kellettek még annak megállapítására, hogy adott vakcina milyen ellenanyagszint mellet biztosít tartós védelmet.
Kezdetben addig ismételték a védőoltást, míg el nem érték a kívánt ellenanyagszintet, ami egyénenként is eltérő lehet, most megeshet, hogy ugyanezt kell „végigjátszani” a koronavírus elleni vakcinával is. Ám ez csak egy példa arra, mennyire időigényes munka követi még a vakcina előállítását, mire valódi védőoltásként beadathatjuk magunknak a háziorvosnál.
És akkor még mindig ott vannak az olyan kérdések, hogy mondjuk kit kell oltani? Milyen lesz a lakosság hajlandósága? Prinz Gyula megemlíti, az ingyenes influenza elleni védőoltásból 1,3 millió adag szokott rendelkezésre állni, ennek sok, komoly megbetegedést okozó járványok után 50-60 százaléka fogy el, és ahogy a következő években múlik az „ijedtség”, úgy csökken az igény az oltás felvételére a lakosság körében.
Kiemelt kép: Nicolas Asfouri /AFP
