A hazai viszonyokat ismerők egyáltalán nem lepődtek meg tavaly, amikor az unió pénzügyi biztosa megrótta Magyarországot, amiért nem teljesültek a konvergenciaprogramban beharangozott célszámok. A legtöbb gazdasági szakember már előre beárazta a konvergenciakritériumtól való eltérést.
A magyar leleményesség azonban nem ismert határokat: december elején elfogadták az államháztartási egyenleg új számítási módszertanát. Ideiglenesen nem számítják az államháztartásba a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. És láss csodát, a számok máris közeledtek az előrejelzetthez. Az indoklás meggyőző (több más uniós tagállamban is hasonló rendszer működik), a reakciók vegyesek voltak.
|
Ugyanakkor most úgy áll, hogy érik egy újabb rovó. Legalábbis a Bruxinfo, a brüsszeli berkekben járatos hírszolgáltató szerint az uniós pénzügyminiszterek kedden várhatóan jóváhagyják az Európai Bizottság Magyarországnak szóló intését. Ez pedig kimondja, hogy hatástalannak bizonyultak a lépések, melyeket a magyar kormány a túlzott államháztartási hiány kiigazítására tett, és újabb lépésekre lesz szükség.
A tavaly júliusban deficiteljárás alá vont hét tagállam – köztük hat új és egy régi – közül csak Görögország és Magyarország nem tudta tartani a saját maga által vállalt, majd az EU által jóváhagyott konvergenciapályát. A deficiteljárás ezért esetükben új szakaszba lép. Mivel azonban hazánk nem tagja a valutauniónak, Görögországgal ellentétben szankciókkal sem kell számolnia.
…de a németeknek sem különösen
Köztudott, hogy nem csak a magyaroknak és a görögöknek okoz komoly fejtörést a konvergenciakritériumok teljesítése. Az Európai Monetáris Unió (EMU) legnagyobb gazdaságai közé számító Németország, Franciaország és Olaszország is hadilábon áll a 3 százalékos deficitcéllal. Ráadásul az olasz és a francia kormánypártok a nagyon szigorú és merev maastrichti kritériumok miatt nem képesek beváltani adócsökkentésre vonatkozó választási ígéreteiket.
Franciaországban a múlt év második felében, Nicolas Sarkozy korábbi pénzügyminiszter felvetése nyomán lángolt fel a vita a stabilitási paktum és az uniós strukturális támogatások körül. Németországban Gerhard Schröder kancellár a hétfői Financial Times hasábjain fejtette ki véleményét a maastrichti kritériumokkal kapcsolatban. Szerinte a kritériumok merevségük okán a fejlődésképes gazdaságokat sem engedik meg kilépni az általuk felállított csapdából. Nem foglalkoznak megfelelően a közép távú célokkal, emiatt a kormányok a rövid távú deficitcélokkal vannak elfoglalva, miközben nem tudnak megfelelő figyelmet fordítani a gazdasági növekedésre.
Összegezve, a kancellár szerint az Európai Bizottságnak a GDP-arányos államháztartási hiányon mint kritériumon kívül figyelembe kellene vennie egyéb körülményeket is, mielőtt elindítja a paktumot megszegő országgal szemben az eljárást. Így például a szociális reformokat, a konjunktúra élénkítését elősegítő kiadásokat és más terheket. Egyik legérdekesebb javaslata az, hogy az uniós kohézióban befizetőként részt vevő, vagyis közismertebb nevükön a nettó befizető országok kapjanak nagyobb játékteret a deficitcél teljesítésekor.
A hétfőn és kedden, először csak az EMU tagok, majd a teljes EU pénzügyminisztereinek részvételével megrendezett tanácskozás résztvevői egy dologban biztosan egyetértenek majd, ez pedig az ötéves stabilitási és növekedési paktum reformja. Hogy ez pontosan milyen lesz, azt egyelőre homály fedi, bár azért találgatások már szárnyra kaptak. Mindenesetre a soros elnökséget betöltő Luxemburg miniszterelnöke és pénzügyminisztere, Jean-Claude Juncker elnökségi periódusa egyik legfontosabb teendőjének a paktum módosítását nevezte. Szerinte már márciusban elfogadják az elhúzódó paktumreformot.
Fotó: AP
