December elején még biztosnak látszott, hogy a kínai Lenovo, 1,75 milliárd dollárért többséget szerez az IBM személyiszámítógép-üzletágában. Az ügylet az eddigi legnagyobb kínai tengerentúli vállalatfelvásárlásnak ígérkezett, de lehet, hogy az amerikaiak nemzetbiztonsági kételyei miatt mégis üres kézzel távoznak a kínaiak.
Ipari kémkedés
Piaci információk szerint az USA külföldi befektetésekkel foglalkozó bizottsága (CFIUS), komolyan aggódik amiatt, hogy a kínaiak olyan technológiai titkok közelébe férkőznek, melyeket akár katonai célokra is felhasználhatnak, az IBM dél-karolinai infrastruktúráját pedig ipari kémkedés szolgálatába állíthatják. Ha a bizottság nem hagyja jóvá az akvizíciót, hivatalos nyomozás tisztázza majd az üzlet nemzetbiztonsági kockázatát, s ebben az esetben már az amerikai elnök aláírására van szükség, hogy létrejöhessen a tulajdonosváltás.
Nem ez lenne az első eset, hogy a (biztonság)politika gátat vet a tőke szabad áramlásának. Alig két évvel ezelőtt például a Global Crossing volt kénytelen elállni az üzlettől, s megtartani már odaígért telekommunikációs hálózatát. Miután a vásárlóként bejelentkezett hongkongi székhelyű Hutchison-Whampoa milliárdos irányítója, Li Kashing túlságosan gyanús volt az amerikai védelmi minisztérium vezetőinek, a bizottság nemzetbiztonsági alapon megfúrta az ügyletet.
|
A mostani tranzakció érintettjei persze még bizakodóak. Mind az IBM, mind a Lenovo képviselői kijelentették, hogy készek a teljes együttműködésre a bizottsággal, míg a Bloomberg beszámolója szerint a kínai hatóságok egyelőre nem kommentálták az eseményeket.
Nem úgy mint a piac, mely jócskán megörült a hírnek. A Lenovo részvényei gyorsan erősödtek Hongkongban, bár az 2,125 dolláros árfolyam még mindig jócskán elmarad az IBM-ügylet bejelentése előtti 2,675 dollárostól. „A piacok álláspontja meglehetősen negatív az ügylettel kapcsolatban” – kommentálta a reakciókat a BBC kérdésére a BNP Paribas elemzője.
Mindenki jól járt – volna
Az IBM személyiszámítógép-üzletágának kínai felvásárlására sokan felkapták a fejüket, ezzel ugyanis egy kínai társaság lehetne a világ harmadik legnagyobb személyiszámítógép-gyártója. Már az is eldőlt, hogy egyelőre marad a „régi” márkanév, az immár 19 ezer fősre felduzzadt új Lenovo öt évig használhatná az IBM nevet.
Az üzletből – ha létrejön – vélhetően mindenki profitál, hiszen a kínaiak egy patinás világmárkával gazdagodhatnak, míg az IBM megszabadulhat egy veszteséges üzletágától. Az cég közel egymilliárd dolláros deficitet halmozott fel az utóbbi években a személyiszámítógép-üzletágában. Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) adatai szerint az üzletág veszteségei 2001-től folyamatosan 965 millió dollárra nőttek, miközben az árbevétel ebben az időszakban 34,1 milliárd dollár volt.
Az amerikai cég nem teljesen adná ki kezéből „gyermekét”, a vállalat részvényiből 19 százalékot megtart, a maradék 36 százalék pedig tőzsdén forogna. Hogy az odaígért 45 százalék hol landol, az most az amerikaiak félelmeinek erején múlik.
