A Norvég Tudományos Akadémia mindössze 2003 óta osztja ki az Abel-díjat, de az elismerés máris a legértékesebb kitüntetések közé került. Nem kis részben azért, mert 6 millió norvég koronával jár a díj, amely átszámítva csaknem egymillió dollárt tesz ki. A norvég akadémia az Abel-díjjal részben talán a matematikai Nobel-díjat próbálja pótolni, hiszen közismert, hogy ez utóbbi elismerés nem jár matematikusoknak. (Nobel-díjat persze kaphat matematikus, ha például a fizika vagy a közgazdaságtan határterületein dolgozik, és ez utóbbi tudományágakban ér el kimagasló eredményt.)
Niels Henrik Abel norvég matematikus volt, aki 1802 és 1829 között élt. Rövid pályafutása kezdetén az ötödfokú egyenletek általános megoldóképletén dolgozott, majd később éppen ő derítette ki, hogy ezek az egyenletek nem megoldhatók. Abel integrálszámítással is foglalkozott, a világon először oldott meg integrálegyenletet.
Lax Péter a mostani kitüntetést a parciális differenciálegyenletek elméletéhez és alkalmazásához való hozzájárulása miatt kapta, illetve azért, mert ezeknek az egyenleteknek a számítástechnikai megoldását is elősegítette.
Lax kutatásai visszanyúlnak az atombomba-kutatásig, illetve egészen pontosan Neumann Jánosig, aki a második világháború alatt az amerikai katonaság szakértője volt, s aki az első modern számítógépeket kifejlesztette. Az első ilyen komputerek ugyanis éppen a parciális differenciálegyenletek megoldásához voltak szükségesek, ezeket ugyanis emberi aggyal már nem igazán lehetett belátható időn belül elvégezni. Márpedig a bombák lökéshullámait ilyen egyenletek írták le.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
