John Kerry massachusettsi szenátor a keddi előválasztáson öt államban aratott győzelmet, míg az észak-carolinai John Edwards és Wesley Clark nyugalmazott tábornok egy-egy államban kerekedett felül. John Kerry a részeredmények szerint fölényesen győzött Missouri és Delaware államokban, de Arizonában, Észak-Dakotában és Új-Mexikóban is az első helyen végzett. A felmérések egykori éllovasa, Howard Dean volt vermonti kormányzó mindenütt megszégyenítő vereséget szenvedett az egyszerre hét államban megrendezett előválasztásokon – írja az MTI.
John Kerry életrajza
John Kerry már születésekor is a hadsereghez kötődött: 1943. december 11-én jött a világra a Fitzsimmons Katonai Kórházban, Denverben, Colorado amerikai szövetségi állam fővárosában. Édesapja itt lábadozott éppen tüdőbetegségéből, amelyet önkéntes vállalása során kapott, amikor DC-3 repülőgépek pilótájaként szolgált az amerikai légierőnél. Nem sokkal a kis John születése után a család visszatért szülőhazájába, Massachusetts államba. A Yale Egyetem befejezése után Kerry belépett az amerikai haditengerészethez, s ezután hamarosan a vietnami háborúban vetették be a Mekong folyó deltájában vívott csatározások során. Egy rohamcsónak parancsnoka volt először, és megkapta az Ezüst Csillagot, a Silver Start is hősiességéért. Háromszor kapta meg a Bíborszívet, és egyszer a Bronze Start, vagyis a Bronzcsillagot is kiérdemelte. Egy alkalommal sebesült katonatársát mentette ki a vízből, miközben ő maga is sérülést szenvedett. Hazatérve a háborúból, megalapította a vietnami veteránok szövetségét, és szóvivője lett a Vietnami Veteránok a Háború Ellen nevű szervezetnek. Kerry felvetette a döntéshozók felelősségét az elhibázott háború kirobbanásában és lefolytatásában. Másfél évtizeddel később Kerry már a szenátusban ült törvényhozóként, addig pedig Middlesex megye főügyészeként a szervezett bűnözés elleni fellépéseiről vált ismertté. Ő juttatta rács mögé Új-Anglia egyik legveszélyesebb maffiózóját. Volt védőügyvéd is, ekkor viszont sikerült felmentetnie egy gyilkosságért ártatlanul életfogytiglanra ítélt embert. 1982-ben alkormányzói posztra választották meg saját szövetségi államában, 1984-ben pedig bekerült az Egyesült Államok szenátusába is bekerült. Kerry a demokraták színeiben indult, és az egyébként akkoriban népszerű Reagan republikánus elnök egyik hívét győzte le a választásokon. Kerry korábban kiállt az átlátható gazdasági szabályokért, a költségvetési deficit csökkentéért, az úgynevezett BCCI-bankbotrány tisztázásáért, és a vietnami veteránokért. Igyekezett fellépni a még élő hadifoglyok kiszabadításáért is. Kerryt újraválasztották a szenátori poszton 1990-ban és 1996-ban is. Ez utóbbi alkalommal a rendkívül népszerű republikánus kormányzót, William Weldet győzte le az USA történetének egyik legszorosabb politikai küzdelmében. 2002-ben negyedszer is bekerült aztán a vietnami háború hőse a Szenátusba. Itt jelenleg az új gazdaság fellendítésén iparkodik, és a környezetvédelmi akciókat is támogatja.
Korábban is értékes voksokat nyert Kerry
John Edwards szenátor Dél-Carolinában aratott fontos győzelmet most kedden. Az ötvenéves szenátor presztizskérdésnek tekintette, hogy első legyen szülőállamában, különben nem folytatta volna tovább a küzdelmet az elnökjelöltségért. John Kerry itt a második helyre szorult.
Oklahomában szoros küzdelemben Wesley Clark nyugalmazott tábornok győzött John Edwards észak-carolinai szenátor és John Kerry előtt. Oklahoma állam Arkansas-val szomszédos, amely Clark szűkebb pátriája.
A tét
A június elejéig elhúzódó előválasztások tétje, hogy a Demokrata Párt kit küld majd harcba George Bush elnök ellen a november 2-ai elnökválasztáson. Az elnöknek saját pártján belül nincs kihívója, így a republikánusok számára az előválasztás most puszta formalitás.
John Kerry győzelmei közül a missouri a legfontosabb, mivel az állam a statisztika szerint a népesség összetétele szempontjából az egész ország keresztmetszetét adja. Az államban a XX. században 1956-tól eltekintve mindig az került ki győztesen, aki azután elnyerte az elnökjelöltséget is.
Futottak még…
Howard Dean sehol sem szerezte meg a második helyet, és a “futottak még” kategóriába került. Egyedül Új-Mexikóban lépte túl a 15 százalékos küszöböt, amely ahhoz szükséges, hogy az adott államból küldött képviselje a Demokrata Párt július végi bostoni elnökjelölt-állító konvencióján. Joe Lieberman connecticuti szenátor Delaware államhoz fűzte utolsó reményét, és miután itt is messze lemaradt, az eredmények ismeretében bejelentette visszalépését.
A keddi előválasztáson összesen 269 küldöttet választottak meg. A demokraták bostoni konvencióján a győztesnek legalább 2162 delegátus szavazatára lesz szüksége a 4321 közül.
A szuperkeddre várva
Edwards, Clark, valamint a gyakorlatilag már leírt Howard Dean versenyben akar maradni március 2-áig. Ezen a napon, az úgynevezett “szuperkedden” 10 államban tartanak előválasztást és összesen 1150 delegátust választanak meg.
Két további “versenyző”, Al Sharpton fekete bőrű polgárjogi aktivista és Dennis Kusinich ohiói képviselő eleve esélytelennek számít. Sharpton Dél-Carolinában a harmadik helyen végzett. Az államban a szavazók csaknem fele afrikai-amerikai, de többségük Edwardsra vagy Kerryre szavazott csaknem azonos arányban.
Kerry már Bush-nál is népszerűbb
John Kerrynek lassan nemcsak azon érdemes gondolkodnia, hogy miként győzheti le demokrata vetélytársait, hanem egyre inkább közel kerül ahhoz, hogy a republikánus jelölttel, Bush elnökkel mérkőzzön meg. Ebből a szempontból különösen érdekes, hogy a Magyar Hírlap szerint Kerry szenátor már most 7 százalékkal népszerűbb a hivatalban lévő elnöknél.
Nem meglepő, hogy Kerry kedveltebb az amerikaiak körében, hiszen már egy héttel korábban is 3 százalékkal vezetett Bush előtt. Az azonban valódi meglepetés, hogy alig néhány nap alatt további négy százalékot hozzátett előnyéhez. A Gallup szerint a demokraták jelöltjére – ha Kerry lenne az – a választók 53 százaléka voksolna, míg Bushra csak 46 százalék adná a szavazatát.
Bush népszerűtlenségéhez persze nagyban hozzájárul az iraki konfliktus elhúzódása is. Egyelőre úgy tűnik ugyanis, hogy az amerikaiak elégedetlenek elnökük politikájával. Bush irányvonalát decemberben, Szaddám Huszein elfogásakor 63 százalék helyeselte, most viszont a támogatók aránya mindössze 49 százalék.
