Száznapos program, Európa terv, árfolyamsáv-eltolás, 2008-as euró-bevezetési dátum bejelentése, adócsökkentés örve alatti adóemelés, pénzügyminiszter-leváltás, Draskovics-csomag, 2010-es euródátum. A fölsorolás, ha ökonomikus szemszögből „elfogult” is, de azért mutatja az éppen két éve, 2002. május 27. óta hivatalban lévő Medgyessy-kormány működésének ívét – írja a Figyelő legújabb száma.
Medgyessy Péter, a közgazdász kormányfő a választási ígéretek teljesítésével hatalmas terhet rakott a költségvetésre, az adófizetőkre és a gazdaságra. Nézetváltásra csak akkor szánta rá magát, amikor a gazdaságpolitika hitelét már alaposan megtépázták a költségvetés lazaságai, a versenyképesség-romlás, a jegybankkal fennálló katasztrofális viszony, a kalandos forintpiaci ingadozások, amelyek végül kikényszerítették a költségvetési nadrágszíj-meghúzásokat és az egyelőre bizonytalan kimenetelű lakáshitel-szigorítást.
|
A kijózanodást és a rá következő mérsékelt korrekciót a vállalatvezetők is érzékelik, méltányolják – derül ki a Figyelő és a Stratégiai Marketingkutató és Tanácsadó Iroda (Straketing) évenként megismételt felmérésének legújabb eredményeiből. A 300 megkérdezett cégvezető válaszaiból ugyanis összességében a bizonyítvány a Medgyessy-kormány eddigi tevékenységéről: erős hármas. Ami azért jobb, mint a tavalyi hármas alá.
A tavalyi felmérés során még a vállalatvezetők több mint fele változást várt a gazdaságpolitikában, mintha még messze nem az addig követett irányvonal lenne az „igazi”. Ezzel szemben 2004 tavaszán lényegesen kevesebben számítanak a makrogazdasági helyzet romlására, kismértékű adócsökkentést tartanak valószínűnek a közeljövőben, és ha jelentős eltérésekkel is, de „nagy átlagban” hitelesnek ítélik meg a kormány inflációs előrejelzését.
Ugyanakkor a Medgyessy-kormány tevékenységét illetően jóval több kritikus megállapítás hangzott el, mint dicséret. Amikor a felmérés során arra kérték a vállalatvezetőket, sorolják fel és minősítsék a kormány szerintük jelentős gazdasági döntéseit, a válaszoknak csupán egyharmada tartalmazott pozitív megítélést, míg a kétharmad bírálta a kormány szóba hozott döntéseit.
Főként az adó- és járulékpolitika, valamint az árfolyam-politika talál kedvezőtlen fogadtatásra. Az adó- és járulékügyekről vélekedők kétharmad részben az új adónemek bevezetését, az áfa-változtatásokat, valamint egyes adókedvezmények megvonását kifogásolták, egyharmaduk viszont dicsérte a társasági adó mérséklést, az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevezetését.
|
Jóval egyöntetűbb az elégedetlenség az árfolyam- és kamatügyek miatt. Az ezeket szóba hozó cégek véleménye 85 százalékban negatív. Bár az is megfigyelhető, hogy a vállalkozások által kívánatosnak tartott árfolyamok érzékelhetően „leértékelődtek”. Jelenleg a cégek 48 százaléka érdekelt az eurónként 260 forintosnál erősebb árfolyamban, holott tavaly ez az arány 57 százalék volt; a 280-nál gyengébb forintot óhajtó cégek aránya eközben 15-ről 18 százalékra emelkedett.
Többen említették a lakásépítési és lakáshitel-politikát, túlnyomórészt bírálva a kormány döntéseit. Az agárpolitikát fontosnak tartó cégvezetők között viszont a kedvező említések kerültek elsöprő többségbe. A bérpolitika inkább elmarasztaló, a nem lakáscélú hitelezés viszont inkább kedvező megítélést kapott.
Nehézkes integráció
Ugyanakkor az uniós tagság új intézményeket, új feltételeket hozott magával, és a kormány integrációs politikája a vállalatok körében nem aratott igazán sikert. A Figyelő kérdésére, vajon javul-e a vállalatok helyzete az EU-ban, 26 százalék felelt igennel, ami súlyos veszteség az optimisták tavalyi, 37 százalékos arányához képest.
Ezzel párhuzamosan a tavalyi 29 százalék helyett ma már 41 százalék véli úgy, hogy a működését nem érinti az EU-csatlakozás. A fokozódó közöny aligha magyarázható azzal, hogy a magyar cégek EU-ba ágyazottsága ilyen gyorsan előre haladt. A Figyelő értékelése szerint sokkal inkább arról lehet szó, hogy a kormány és a politika nem tett eleget azért, hogy az uniós tagság orientálja a vállalatokat a további fejlődésben.
Gyanúsan sok vállalat panaszkodik az éleződő versenyre, a szigorúbb EU-előírásokra. Ugyanakkor megdöbbentően kevesen (a cégek mindössze 8, illetve 3 százaléka) említik meg várható előnyként az uniós támogatásokat és a pályáztatást.
Az elemzés teljes terjedelmében a Figyelő május 27-én megjelenő 22. számában olvasható.
