Nagyvilág

Újra leszavazta a brit parlament a brexit-megállapodást

A londoni parlament kedd este nagy többséggel ismét elutasította Theresa May konzervatív kormányfő újra beterjesztett, a korábbi leszavazás után némileg módosított megállapodás-tervezetét az EU-ból való kilépésre. Mindez azt jelenti, hogy a honatyáknak újra voksolniuk kell szerdán a megegyezés nélküli kilépésről vagy – a várhatóan újabb sikertelen próbálkozás után – csütörtökön a brexit elhalasztásáról.

A brit parlament alsóházában az ellenzéki Munkáspárt, az észak-ír unionista, London-párti DUP párt, a Skót Nemzeti Párt, a független, Európa-párti csoport és a kemény brexit (megállapodás nélküli kilépés) konzervatív hívei együttesen szavazták le – az eredmények tanúsága szerint – a tory kormányfő, Theresa May megállapodás-tervezetét a januári nagyarányú, 230 szavazatos elutasítás után, ami a brit történelemben példa nélküli megaláztatás volt egy hivatalban lévő kormány számára.

A képviselők ezúttal 391 nem szavazattal dobták vissza a javaslatot kedd este, a támogató szavatok száma 242 volt, vagyis kisebb, de most is jelentős, 149 fős többséggel vetették el az unióval kötött, kiegészített megállapodást.

May hiába érvelt tehát azzal, hogy ha most elutasítják javaslatát a képviselők, akkor nemcsak a megállapodást teszik lehetetlenné, hanem elképzelhető, hogy magát a brexitet, azaz az unióból való kilépést is meghiúsítják.

A mostani leszavazás után nyitott kérdés a miniszterelnök, Theresa May jövője – elképzelhető akár egy új választás kiírása is. Ráadásul mindig ott van a lehetősége egy esetleges újabb népszavazásnak is a brexitről. Egyelőre azonban szerdán a képviselők a brexit no deal-változatáról (azaz a megegyezés nélküli kilépésről) szavaznak. Ha ez a javaslat sem kap többséget, akkor csütörtökön a brexit határidejének kitolásáról szavazhatnak. A halasztást azonban az EU többi tagjának is jóvá kell hagynia a március 29-ére tervezett brit kilépés előtt.

A honatyák kedd este azután utasították el a módosított dealt, hogy az EU-val kialkudott tervezetet az utolsó pillanatban, hétfő este is megváltoztatták. A brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezek szerint hiába egyeztetett éjjel, a változásokat maga Anglia és Wales főügyésze, Geoffrey Cox minősítette úgy, hogy azok nem szüntetik meg az úgynevezett backstop bevezetésének jogi kockázatát. (A backstop azt jelenti, hogy az ír határ akkor is nyitva maradna, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyná el az EU-t.)

Cox szerint csökkent ugyan az esély a backstopra a Junckerrel való tárgyalás után, de jogilag ugyanolyan bizonytalan a helyzet, mint korábban. Vagyis a főügyész ellentmondott Theresa Maynek, aki azzal próbálta nyugtatni nap közben a „kemény brexit” konzervatív híveit, hogy sikerült jogilag kötelező erejű megállapodást kötnie az EU-val a backstop időben való korlátozására. Cox ezzel Jeremy Corbynt, az ellenzéki Munkáspárt vezérét igazolta, aki szerint a May-féle módosítások nem jelentenek tényleges változtatást a januárban megbukott tervezethez képest, a kormány továbbra sem ért el semmiféle áttörést a brexit ügyében.

Theresa May és Jean-Claude Juncker
Fotó: Riccardo Pareggiani/NurPhoto

Bár a Junckerrel kikovácsolt friss alku szerint az EU és a brit kormán is rögzítette jószándékát, hogy az észak-ír határvitát igyekeznek elkerülni, de ha mégis sor kerülne erre a „biztonsági garancia”, azaz a backstop érvényesítésére, akkor sem „örökké” tartana. Azt is rögzítették, hogy a backstop alternatíváit igyekeznek kidolgozni 2020-ig, hogy ne kelljen az észak-ír határt mindenképpen nyitva tartani, ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból.

A backstop kérdéséről korábban részletesen írtunk. Ez valójában az Ír-sziget „virtuális” egységét fejezi, s egyben azt is, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország fölött London nem rendelkezik korlátlan szuverenitással. Az erről szóló nemzetközi szerződéseket a kilencvenes évek végén kötötte meg Írország (amely tagja marad az EU-nak a brexit után is) és az Egyesült Királyság. A Nagypénteki Egyezmény értelmében az észak-ír polgárháborús állapotok megelőzését szolgálja az ír határ átjárhatóvá tétele és nyitva tartása.

Ha azonban London betartja a Nagypénteki Egyezményt, akkor Észak-Írországnak elsősorban nem Londonnal és nem a Brit-szigettel, hanem Írországgal kellene vámunióban maradnia a brexit után. Ez viszont választás elé állítja Londont: vagy Nagy-Britannia, azaz Anglia, Skócia és Wales, válik el vámjogilag Észak-Írországtól – vagyis a vámhatár az Ír-tengeren húzódna, nem a jelenlegi országhatáron Írország és az Egyesült Királyság között –, vagy pedig az egész királyság bennmarad az európai vámunióban.

A backstop jelentőségét fokozza, hogy a Nagypénteki Egyezmény lebegteti egy esetleges népszavazás kiírását az Ír-sziget egyesítéséről is. Nem véletlen, hogy a brexit-deal szavazása előtt egy órával az Írországban és Észak-Írországban is aktív Sinn Fein ír nacionalista-katolikus párt vezetője Mary Lou McDonald a CNN-en egy ilyen referendum esélyéről és a sziget ír fennhatóság alatti egyesítéséről kombinált.

Vagyis az Egyesült Királyság konzervatívjaira visszaütött a nacionalista kampány: nem mérték fel azt, hogy Észak-Írország fölött korlátozott a brit szuverenitás és ez a korlátozott rendelkezési jog ütközik az ír érdekekkel. Pedig erre nem más, mint John Major korábbi konzervatív kormányfő figyelmeztette korábban a hard brexit híveit.

De nemcsak az írek elégedetlenkednek Észak-Írországban. Nagy-Britannián belül a skótok nagy arányban szavaztak a brexit ellen, azaz bennmaradnának az EU-ban. A Skót Nemzeti Párt, az SNP képviselői ezért a keddi parlamenti hozzászólásaikban egyrészt vitatták, hogy May tényleg jogilag kötelező erejű kompromisszumot talált-e az észak-ír backstop „időtlenségének” megszüntetésére. Másrészt azt hangsúlyozták, hogy óriási veszteségeket szenvedett el máris a brit gazdaság a huzakodás miatt, ráadásul a brexit megvalósítása esetén további komoly veszteségek érhetik az országot. A nap folyamán a brit font egyébként nagyot zuhant, amikor kiderült, hogy a brit főügyész szerint továbbra is fennáll a backstop jogi kockázata, és így megnőtt a brexit-deal elutasításának kockázata – ez félelem pedig végül valóra is vált.

Hogyan tovább?

Theresa May a szavazás után bejelentette a parlamentben, hogy a szerdai szavazás a konzervatív párt frakciótagjai számára „szabad” lesz, azaz a párt nem határozza meg, hogy miként szavaznak a megegyezés nélküli kilépésről. Ő maga azonban nemmel fog voksolni erre az opcióra.

Jeremy Corbyn munkáspárti vezér közölte: újra beterjesztik a Munkáspárt korábbi javaslatát, amely szerint úgy lépnének ki az EU-ból, hogy a vámunióban maradna az Egyesült Királyság, illetve az EU-piachoz is hozzáférést biztosítanának a brit vállalkozások számára. Corbyn felvetette azt is, hogy miután a konzervatívok brexit javaslata „halott”, ideje lenne egy új választást is kiírni, a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét pedig le kell venni az asztalról. A Skót Nemzeti Párt parlamenti frakcióvezetője szerint a brexit elhalasztását kellene támogatniuk a honatyáknak.

Lord Mandelson volt munkáspárti miniszter szerint az EU nem fog belemenni egy rövidtávú halasztásba, mert a májusi európai parlamenti választással van elfoglalva.

A BBC szerint egyébként három munkáspárti szavazta meg a toryk javaslatát,

a konzervatívok közül viszont 75-en szavaztak May, azaz a saját kormányfőjük ellen.

Az EU főtárgyalója, a francia Michel Barnier a Twitteren úgy fogalmazott a szavazás után: „az EU mindent megtett, hogy segítse a kilépési egyezmény elfogadtatását. A holtponton az Egyesült Királyságban kell túljutni. A „no-dealre” irányuló előkészületeink most minden korábbinál fontosabbak.”

Kiemelt kép: MTI/EPA

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik