Nagyvilág

Elutasította a brexit feltételeiről szóló megállapodást a brit parlament alsóháza

A várakozásoknak megfelelően elutasította a brit törvényhozás alsóháza a kedd esti szavazáson az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnésének (brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.

A kedd esti szavazás azt jelenti, hogy hosszú évek egyeztetései után a brit konzervatívok képtelenek voltak az Egyesült Királyság EU-ból való, rendezett körülmények közötti kiválását elfogadtatni a parlamenttel.

Az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 230 fős többséggel vetette el a brexitmegállapodást. Ez a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége.

Theresa May bejelentette, hogy kész helyt adni az ellenzéki munkáspárt kezdeményezésének, ha az bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. Rögtön a történelmi vereség és May kommentárja után a Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn szólalt fel a parlamentben és bejelentette: beterjesztik a kormány elleni bizalmatlansági indítványt. Ezt az ellenzéki kezdeményezést várhatóan szerdán vitatja meg a brit parlament.

Felszólalásában Corbyn emlékeztetett arra, hogy az 1920-as évek óta nem fordult még elő, hogy egy kormány ilyen arányban vereséget szenvedjen egy parlamenti szavazáson. Ezzel nyilvánvalóan Ramsay McDonald kisebbségi kabinetjére gondolt, amelyet 1924-ben szavaztak le, de akkor sem ekkora többséggel.

Corbyn  hangsúlyozta, hogy a Munkáspárt számára első számú prioritás, hogy az Európai Unióval megmaradjon az állandó, folytonos vámunió.

Újabb népszavazás  jöhet?

Ian Blackford, a skót SNP párt parlamenti képviselője a BBC élő adásában is megerősítette:

felszólította a brit miniszterelnököt, hogy adjon helyet egy újabb népszavazásnak.

Vagyis Blackford kezdeményezte egy újabb referendum kiírását. A skót képviselő szerint egyszerűen nincs jó megoldás, és ezért kellene az embereknek egy újabb lehetőséget adni, hogy reflektáljanak erre a helyzetre, és megtegyék, azt ami tényleg az ország érdeke.

Blackford kezdeményezésének alighanem örült a brit parlament előtt összegyűlt ezer – más források szerint pár ezer – ember, akik szintén újabb népszavazást követelnek a brexitről.

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

Közben megszólalt az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, aki sajnálkozását fejezte ki, de bízik a tárgyalások folytatásában. német pénzügyminiszter, Olaf Scholz keményebben fogalmazott:

Keserű nap ez Európa számára

– jegyezte meg a Spiegel Online szerint.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke más európai politikusoknál ennél tovább ment, s ahogy a BBC kommentálta a megjegyzését, gyakorlatilag a „brexit exitjére” célzott a Twitteren:

Ha a megegyezés lehetetlen, és senki nem akar megállapodás, akkor ki fogja végre kinek lesz annyi bátorsága kimondani, hogy mi az egyetlen pozitív megoldás?

Alighanem a brexit feladására célzott tehát a lengyel politikus, aki jelenleg az egyik legmagasabb rangú EU-tisztségviselő.

Sebastian Kurz ugyanakkor osztrák kancellár kizárta, hogy újratárgyalják a megállapodást, az osztrák kormányfő szerint a labda most London térfelén van. Kurz reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia világosabbá fogja tenni,  milyen viszonyt szeretne az EU-val a jövőben.

Nagy-Britanniának  tudnia  kell, hogy mi a cél. Az EU továbbra is segítő kezét nyújtja, hogy elejét vegyék egy kemény brexitnek, s hogy biztosítsanak egy lehetőleg szoros jövőbeli kapcsolatot az EU és az Egyesült Királyság között

– hangsúlyozta, majd hozzátette: Ausztria felkészült egy kemény brexit eshetőségére is, ha úgy hozná a sors.

Emmanuel Macron arról beszélt, Nagy-Britannia lenne a legnagyobb vesztese annak, ha megállapodás nélkül szakadna ki az Európai Unióból. A francia államfő úgy fogalmazott, az egyik eshetőség, hogy nem lesz megállapodás, ez azonban nagyon rossz volna mindenkinek, elsősorban a briteknek.

Közölte, ebben a helyzet kénytelenek lesznek teljesen újratárgyalni jövőbeni kapcsolatukat az EU-val, de ehhez nem áll majd rendelkezésükre átmeneti időszak.

A második eshetőség, hogy azt mondják, és szerintem ezt fogják csinálni, mert egy kicsit ismerem őket: megpróbálunk jobb megállapodást elérni az EU-val, és ha sikerül, akkor újra szavazunk róla a parlamentben

– fejtette ki. Hozzátette, nem nagyon hiszi, hogy a briteknek sikerül jobb megállapodást elérni, mert már kimerítették a lehetőségeiket, és az EU nem fogja elárulni az európaiak érdekeit csak azért, hogy rendeződjön egy brit belpolitikai ellentét.

A BBC közben kiderítette: legalább 118 konzervatív képviselő szavazott saját kormánya ellen. May azonban nem adja fel, most pártközi tárgyalásokat javasolt a többi politikai erőnek, hogy hogyan folytassák a brexitprocedúrát – természetesen a munkáspárti bizalmatlansági indítványról való szavazás után.

Ugyanakkor Európa a legrosszabbra is felkészült a német pénzügyminiszter nyilatkozata szerint. Olaf Scholz szerint felkészültek az egyezség nélküli brit kilépésre is, azaz a „no deal”-opcióra. Ez azonban szerinte tényleg a legrosszabb megoldás, ráadásul éppen Nagy-Britannia számára a legrosszabb.

May korábban arról beszélt, a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodás elfogadásának csak két alternatívája van: a brexit leállítása vagy a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból.

Fotó: Europress / HO / PRU / AFP

A brit miniszterelnök a megállapodásról szóló vitát lezáró kedd esti alsóházi felszólalásában kijelentette: lehet úgy dönteni, hogy a brexit folyamata egyszerűen túl nehéz, és a kormány ezért visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló értesítést, és például újabb népszavazást ír ki az EU-tagságról.

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May januárra halasztotta a voksolást, mivel az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a brexitegyezmény elfogadtatása.

Mi lesz most?

A 202 igen és a 432 nem szavazat ellenére Theresa May nem adja a küzdelmet. Bár pontosan 230 szavazat mínuszban van, nemcsak az észak-ír unionisták támogatják őt, hanem ő maga is új tervekkel állhat elő. Most az úgynevezett „Plan B”, azaz a B-terv kerülhet napirendre, előbb azonban a konzervatív kormányfő a bizalmi kérdést akarja rendezni, ezért adott teret a Munkáspártnak, hogy benyújtsa a bizalmatlansági indítványát.

Előbb tehát szerdán a kormányról szavaz a parlament, ezután pedig előkerülhet a híres-hírhedt B-terv, azaz May valamiféle módosítást kell, hogy javasoljon a jelenlegi brexitmegállapodás helyett.

A 230 szavazattal elszenvedett vereség nemcsak történelmi volt, hanem megingathatja May helyzetét is. Ugyanakkor egy biztató jel van számára: az észak-ír unionista párt, a DUP a BBC-t arról tájékoztatta, hogy támogatni fogják Theresa Mayt a bizalmatlansági szavazáson.

Ha a brit képviselők megszavazzák a bizalmatlansági indítványt holnap, szerdán, akkor a kormánynak vagy annak az erőnek, amely a parlamenti többséggel rendelkezik, 14 napja van arra, hogy újabb szavazást rendeljen el, bizalmi szavazást kezdeményezzen, azaz megerősíttesse a többséget a parlamenttel.

Ha ez nem sikerül, akkor általános választások következnek.

A kialakult helyzetről bővebben ebben a cikkünkben olvashat:

A brexit brexitje: immár nem csupán az EU-ból való kiválás, hanem Nagy-Britannia egysége is a tét
Kedden este a brit parlament várhatóan szavaz majd arról az EU-ból való kilépési egyezményről, amelyről elvileg már decemberben voksolniuk kellett

Skót vezető is a népszavazás mellett

Két fontos regionális, illetve önkormányzati politikus is megszólalt a Parlament történelmi döntése után. Mindketten újra a nép kezébe adnák a döntést. Sadiq Khan londoni polgármesterről és a skót „első miniszterről”, azaz kvázi-miniszterelnökről, Nicola Sturgeonről van szó. Khan szerint a parlament képtelen megoldani a brexit problémáját, Sturgeon szerint pedig ezért a néphez kell fordulni. (Khan már korábban is követelte egy új népszavazás kiírását, ugyanakkor kedd éjszakai tweetjében magát a népszavazást nem említette szó szerint.)

Sadiq Khan részletesebb nyilatkozatot adott a BBC-nek minderről: szerinte arra van most a legsürgősebben szükség, hogy minél előbb, akár egyoldalúan érvénytelenítsék, illetve vonják vissza az úgynevezett 50. paragrafust, amely határidőt szab az EU-ból való brit kilépésnek. A BBC riporterének kérdésére a londoni polgármester amellett érvelt, hogy ezt az EU nélkül is megteheti egy-egy tagállam adott esetben. Jóllehet ezt nem egy brit jogszabály mondja ki, hanem az 50. paragrafus az EU működését szabályozó Lisszaboni Szerződésnek a része.

Khan szerint el kell hárítani azt a kockázatot, amely a határidő lejárásából és az ezzel együtt bekövetkező „no deal” brexitből, azaz megegyezés nélküli kilépésből fakad. Azaz Khan indítványa időt hagy arra, hogy a brit nép újból a szavazóurnákhoz járuljon és egy újabb referendumon nyilvánítson véleményt.

Kiemelt kép: Europress / HO / PRU / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.