A Nyíregyházi Állatpark komoly sikereket ért el a sátánmajmok fajmegőrzésében, nőstény állatuk kétévente hozott világra egészséges utódot, amelyet minden alkalommal gondoskodóan nevelt. A legifjabb csapattagnak 4 hónappal ezelőtt adott életet, viszont a kicsi világrajövetele után pár héttel gondozóink étvágytalanságot, bágyadtságot figyeltek meg az anyaállatnál.
A legjobb apa
A kis hím majom ezzel komoly veszélybe került, mert ugyan már nem csupán anyatejjel táplálkozott, a napi testi kötődés és táplálékhoz juttatás mégis életbe vágó számára – áll a Nyíregyházi Állatpark közleményében. A szakemberek gondban voltak, mert ennél a fajnál nem jellemző, hogy az apa átveszi a kölyök nevelését, ezért már az anya gyógykezelése idején felkészültek rá, hogy nekik kell gondoskodni a kölyökről.
Működőképes megoldás, de csak a legvégső esetben szabad alkalmazni, mert minden állatkölyöknek fajtársai mellett van a legjobb helye, egy kézzel nevelt kismajmot később csekély eséllyel lehet csapatba rakni.
Amikor eljött a perc, és az anyaállat elpusztult, az apa olyat tett, ami mindenkit meglepett, sőt mélyen meghatott:
Sámánmaszkot hordanak
A fehérarcú sátánmajmok (Pithecia pithecia) más néven sakik, a dél-amerikai esőerdők alsóbb lombkoronaszintjeinek lakói, főleg gyümölcsökkel, magvakkal és rovarokkal táplálkoznak. A párok hosszú távú monogám kapcsolatban élnek, ahol az utódgondozás a nőstény feladata. Hangjuk madárcsicsergésre emlékeztet. Tömegük 1,5-2 kilogramm, dús szőrű farkuk pedig hosszabb, mint 30-40 centiméteres testük.
Egyetlen újvilági majom esetében sem tapasztalható ekkora eltérés a két ivar között; a kifejlett hímek alapszíne fekete, csak az arcszőrzetük fehér, míg a nőstények barnásszürke színűek. Félelmet keltő nevüket nem rossz természetükről, hanem szokatlan külsejükről kapták, hiszen az ivarérett hím olyan mintha „sámánmaszkot” viselne.
Illusztráció: Apa és fia. Forrás: Nyíregyházi állatpark