Az orbáni úton indul el az új brazil elnök

Lesz munka, egészség és béke

– mondta egy Rio de Janeiro-i tanár a Time magazinnak azzal kapcsolatban, hogy mit vár az új brazil elnöktől, Jair Bolsonarótól. Paulo de Sousa hozzátette, hogy ő bizony sírni fog az örömtől a szélsőjobboldali politikus január 1-jei beiktatásán.

Sousa egy a sok brazil szavazó közül, akik Bolsonaróban látják a nehéz helyzetben lévő ország megmentőjét, sokan azonban attól tartanak, hogy az egykori kongresszusi képviselő szélsőséges nézetei nemcsak Brazíliára, de az egész világra is veszélyesek. Ők a beiktatási ceremónia után sem lehetnek nyugodtabbak.

Trópusi Trumpnak hívják, de sokkal veszélyesebb Trumpnál

Elsöprő többséggel választották meg Jair Bolsonaro szélsőjobboldali politikust Brazília elnökének. Az új államfő sosem látott politikai tisztogatást ígér és kiforgatná sarkaiból a fennálló rendszert.

A brazil Orbán

Bolsonaro beiktatási beszédében azt ígérte, hogy ő és kormánya felszabadítja Brazíliát a szocializmus, a kiforgatott értékrendek, a felduzzasztott állam és a politikai korrektség béklyója alól.

Ez utóbbira az új elnök korábban már mutatott is egy példát, amikor az egyik kongresszusi képviselőnőnek azt mondta, nem érdemelte meg azt, hogy megerőszakolják, mert nagyon csúnya.

Beszédes, hogy milyen vendégeket hívtak meg az eskütételre. Ott volt például Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Bolsonaro példaképének, Donald Trumpnak a képviseletében, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és az Európai Unió tagországaiból az egyetlen kormányfő, a Bolsonaróval nyíltan szimpatizáló Orbán Viktor.

A vendéglistánál volt egy kis kavarodás: a külügyminisztérium ugyan meghívott baloldali elnököket is (Nicolas Madurót Venezuelából és Daniel Ortegát Nicaraguából), de Bolsonaro csapata visszavonta a meghívást.

A magyar miniszterelnök jelenléte nem véletlen, Bolsonaro ugyanis Orbán populista útját akarja járni. A Guardian Yascha Mounk kutatót idézi, aki társszerzője volt egy nemrégiben megjelent, populista vezetőkről szóló tanulmánynak, és aki szerint több közös pont is van a két politikus gondolkodásában. Bolsonaro nosztalgiával fordul a korábbi elnyomó katonai diktatúra felé, jellemző rá a kisebbségek (például az LMBT-csoportok és őslakosok) kritizálása, illetve az establishment állítólagos kommunista befolyásával való riogatás.

Benjámin Netanjahut is jó okkal hívták meg, Brazília ugyanis egyrészt erősíteni szeretné a gazdasági kapcsolatait Izraellel, másrészt a kormány jobb színben szeretne feltűnni az evangéliumi keresztény választók szemében, akik az ország lakosságának harmadát teszik ki. Bolsonaro ezt azzal akarja elősegíteni, hogy az az elsők között helyezi át országa izraeli nagykövetséget Jeruzsálembe.

A bizalom megvan

Bolsonaro kampányában a gyengélkedő és korrupció miatt megtépázott baloldallal ellentétben olyan üzeneteket fogalmazott meg, amelyeket a választók jól fogadtak. Például ígéretet tett arra, hogy keményebben lép fel az erőszakkal szemben, ami egy olyan országban, ahol 2017-ben 63 ezer embert gyilkoltak meg, fontos szempont a szavazók szemében. Nem csoda, ha

egy friss közvélemény-kutatás szerint a brazilok 65 százaléka szerint a Bolsonaro-kormány jó vagy nagyon jó munkát fog végezni.

A 22 brazil kormánytagból heten katonai múlttal rendelkeznek és persze osztják Bolsonaro nézeteteit. Az új külügyminiszter szerint például a klímaváltozás csak egy „marxista kitaláció”, ami megerősíti azt a korábbi félelmet, hogy Bolsonaro hatalomra kerülése fel fogja gyorsítani az esőerdők pusztulását.

Paulo Guedes pénzügyminiszter inspirálónak tartja a Bolsonaro által csodált Augusto Pinochet volt chilei diktátor „neoliberális forradalmát”, amelynek köszönhetően ugyan Chilében a legmagasabb az egy főre jutó GDP a dél-amerikai térséget tekintve, viszont a munkavállalók egyharmadának nincs állandó munkahelye, a lakosság fele pedig jóformán analfabéta.

Az új elnök azt is megígérte, hogy megreformálja a nyugdíjrendszert és felpörgeti a gazdaságot, amivel az üzletemberek és befektetők bizalmát nyerte meg, a gazdálkodók pedig abban bíznak, hogy a Bolsonaro-kabinet csökkenteni fogja az adókat és a bürokráciát.

Kérdés azonban, hogy ez mennyire fog sikerülni, egy, a Guardiannek nyilatkozó szakértő szerint ugyanis nehéz lesz egy az egyben átverni a kongresszuson a reformokat, Bolsonaro kénytelen lesz leülni tárgyalni és kompromisszumot kötni. Pártjának jelenleg 52 széke van az 513 fős alsóházban, ezzel a Munkáspárt után a második legnagyobb frakciót adja.

A Bolsonaro-hívek azonban optimisták, egyikük azt nyilatkozta újságíróknak:

Bolsonaro fel fogja ébreszteni ezt az országot és a brazilok büszkén fogják képviselni az országukat külföldön is.

Kiemelt kép: Andre Coelho/Bloomberg/Getty Images