Szelekovszky Márta, a Déri Múzeum ásatást vezető régésze csütörtökön nyilvánosságra hozta, hogy három korból való maradványokat tártak fel.
A legrégebbi tárgyak a középső neolitikum alföldi vonaldíszes kerámiakultúrájából valók, ezek mintegy 6500 évesek. Nagyméretű, agyagkitermelésre használatos gödröket találtak ebből az időből, amelyeket háztartási hulladékokkal töltöttek fel. A feltárt tárgyak között kerámiatöredékek és állati csontok voltak.
A régész ismertetése szerint a magas talajvíz és agyagos talaj jól konzerválta a leleteket. “Úgy tűnik, hogy a római császárkorban itt élt szarmatáknak is gondot okozott a magas talajvíz, hiszen több elvezető árkot találtak” – jegyezte meg.
A szarmata településrészen feltehetőleg lakóházként szolgáltak a feltárt döngölt agyagpadlós épületek, amelyekben munkagödör is volt.
A házaktól északra egy temetőre bukkantak, ahol kilenc sírt tártak fel. A sírok jórészt kifosztottak voltak, hiszen a szarmaták általában ékszereikkel együtt temették halottaikat.
A sírokban találtak gyöngyöket és egy római ezüstérmét is, de még nem tudni, hogy melyik császár verette azt. A régész hozzátette, hogy még néhány bronzkori tárgyra is bukkantak a Mikepércsi úton végzett feltárás során.
