Belföld

1312 devizahiteles vásárolta vissza a lakását

Miközben új javaslatként jelent meg a napokban, hogy a bedőlt devizahitelesek visszavásárolhatnák lakásaikat a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt.-től, ez a lehetőség valójában eddig is adott volt a bajba jutottaknak, méghozzá egészen kedvező feltételek mellett.

A NET Zrt. honlapján elérhető visszavásárlási szabályok alapján az adós az eszközkezelővel létrejött adásvételi szerződés megkötését követő 6 hónap után, de legkésőbb a 72. hónap, vagyis a hatodik év utolsó napjáig visszavásárolhatja az otthonát. Ebben az esetben a vételár az az összeg, amit az eszközkezelő fizetett az ingatlanért, a jegybanki alapkamattal, az eszközkezelő által az ingatlanra költött értéknövelő beruházások értékével, valamint az eszközkezelő által a bérlő helyett megfizetett összeggel megnövelve.

A vételár pedig meglehetősen kedvezményes főként a fővárosban, ha figyelembe vesszük a jelenlegi ingatlanárakat Budapesten. Az eszközkezelő ugyanis

  • Budapesten, az agglomerációban és a megyei jogú városokban legfeljebb 9,4 millió forintot fizetett az ingatlanokért.
  • Kisebb településen 6,45 millió forintot fizettek a bankoknak.
  • Községeken pedig 4,35 millió forint volt az ármaximum.

Ezeken az árakon a NET Zrt. majdnem 36 ezer ingatlant vásárolt meg, amivel számításaik szerint körülbelül 154 ezer embert mentettek meg többmilliós hiteltartozásától.

Azonban a kedvező feltételek ellenére is mindössze 1312 adós élt a visszavásárlás lehetőségével október végéig.

A nemrég benyújtott új javaslat szerint a fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlők és – az otthonteremtés biztosítása érdekében – a bérlők közeli hozzátartozói lehetőséget kapnak arra, hogy jelentős kedvezmények igénybevételével egyösszegben megvásárolják az általuk bérelt ingatlant.

Ilyen kedvezménynek minősül, hogy

  • a vételár számítása során az állam nem számít fel kamatot,
  • valamint a vételárba beszámítják a bérlő által már megfizetett bérleti díjat.
  • A vevő kérésére az állam további százalékos mértékű vételárkedvezményt nyújt elidegenítési és
    terhelési tilalom bejegyzésének terhe mellett.

A részletvételi konstrukció esetén a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő nyilatkozata alapján az általa bérelt ingatlan tulajdonjoga 2019. október 1-jén a bérlőre száll át azzal, hogy a vételárat a részletvevő a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg.

A Nemzeti Eszközkezelő szerint a benyújtott törvényjavaslat az eddigieknél sokkal kedvezőbb visszavásárlási feltételeket teremtene, és számításaik alapján a majdnem 36 ezer ügyfélből mintegy 32 ezret érintene.

Ugyanakkor sok a kérdőjel az új szabályokkal kapcsolatban. Várhatóan egy kormányrendeletből derülnek ki a részletes szabályok. Így

  • a vételár meghatározásának módja,
  • a kedvezmények részletei
  • és a fizetési határidő.

Utóbbi kulcsfontosságú, ugyanis noha az szerepel a tervezetben, hogy aki időben fizet, az általa bérelt ingatlant visszavásárolja, az már nincs rögzítve, hogy milyen áron, s ezt egyelőre az eszközkezelőnél sem tudják. Pedig nem elhanyagolható kérdés, hogy az eszközkezelő által fizetett összeget kell majd kifizetni vagy esetleg az ingatlan piaci értékét.

Abban az esetben ugyanis, ha magasabb árat szab az állam az ingatlanokért, mint amennyiért megvette azokat, akkor még kereshet is az üzleten.

Nem ez lenne az első eset, hogy a devizahitelesek kárán keres az állam. Azt Matolcsy György jegybank elnök ismerte el a még 2016-ban a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hogy 136 milliárd forintot keresett a Magyar Nemzeti Bank a devizahitelek forintosításán, ám ezzel az összeggel nem a devizahiteleseket támogatták, hanem a jegybank alapítványaiba fektették, amikben kis híján 267 milliárd forint vesztette el közpénz jellegét.

Matolcsy akkor arra kérdésre, hogy miért nem a devizahiteleseket mentették az összeből, azt mondta:

Ez is lehetett volna. Akár az egészségügyben tátongó lyukakat is betömhette volna az összeg, illetve nyugdíjemelésre is lehetett volna költeni, de mi az oktatást tartottuk a legfontosabbnak.

Említésre méltó körülmény még az új javaslatban, hogy a megüresedett lakások hasznosításáról, értékesítéséről a nemzeti vagyonkezelő (MNV Zrt.) gondoskodik. A törvényjavaslat szerint ezeket az egészségügyben dolgozók kaphatják meg szolgálati lakásként. Amennyiben a szaktárca nem tart igényt egy ilyen lakásra, akkor azt az – állami vagyonról szóló törvény szerint – versenyeztetés útján értékesítik.

Kiemelt kép: Devizahitel-károsultak demonstrálnak Orbán Viktor miniszterelnök érkezésekor Szegeden 2017. január 30-án. (MTI / Ujvári Sándor)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik