Még épp időben megfékezte Putyint az Interpol

Új elnököt választott szerdai közgyűlésén az Interpol, miután a nemzetközi rendőrségi szervezet korábbi első embere, a kínai Meng Hung-vej októberben lemondott, mert hazájában korrupció gyanújával őrizetbe vették. A szavazást némi meglepetésre az eddig ügyvezetőként elnökként tevékenykedő dél-koreai Kim Dzsong Jang nyerte, aminek a legkevésbé sem örülhet Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A posztra Alexandr Prokopcsuk korábbi orosz belügyminisztériumi tisztviselő volt a másik jelölt. Bár jóval esélyesebbnek tartották a győzelemre, az Egyesült Államok és több európai ország éles kritikákat fogalmazott meg vele szemben, és ez hatásosnak bizonyult. A Fehér Ház és európai partnereik azért lobbiztak Prokopcsuk ellen, mert tartottak tőle, hogy az oroszok még jobban visszaélnének az Interpol vörös körözési listájával, mint tették korábban.

Megtalálták a hibát a gépezetben

A kémfilmekkel ellentétben az Interpolnak nincs hatásköre bűncselekmények kivizsgálására és körözött személyek letartóztatására, sokkal inkább egy információs központként működik, amely adatokkal segíti a hatóságokat a szökevények elfogásában. A 192 tagállam a szervezettől kérheti nemzetközi elfogatóparancsok kiadását.

A Kreml évekig arra használta az Interpolt, hogy az országot elhagyó ellenfelei letartóztatását kérje, amiben Prokopcsuknak jelentős szerepe volt. Több mint egy évtizeden át szolgált az orosz belügyminisztériumban, és többnyire ő közvetített az Interpol és az orosz állam között.

A nemzetközi szervezet többször is megtagadta az elfogatóparancs kiadását, amikor úgy érezte, hogy a vádak kitaláltak vagy a politika által motiváltak. Oroszország ettől sem jött zavarba, az Interpolnak ugyanis van egy másik fajta figyelmeztetőrendszere is, amit viszont nem kötelesek felülvizsgálni.

Eltüntetnének mindenkit, aki az útjukba áll

Bill Browder brit-amerikai üzletember egyike azoknak, akiket az oroszok minden áron kézre akartak keríteni az utóbbi időszakban. A vállalkozó az egyik legfőbb kritikusa Putyinnak, és azután indított hadjáratot ellene, hogy az állam feltehetően megölette ügyvédjét, Szergej Magnyitszkijt.

Ezután sokáig azért küzdött, hogy a nyugati országok vessenek ki szankciókat Oroszországra az emberi jogok megsértéséért. Moszkva kiutasította és az Interpolon keresztül elfogatóparancsot adott ki ellene, Spanyolországban le is tartóztatták, amit ő élőben közvetítette a közösségi oldalán. Bár gyorsan szabadon engedték, az incidens rávilágít arra, hogy az Interpol magasztalt rendszere a Kreml befolyására igencsak sebezhető még most is.

A másik példa Eerik-Niiler Kross észt NATO-párti politikus esete, aki az észt titkosszolgálat igazgatójaként Grúzia védelmére kelt Oroszországgal szemben. Válaszul az Interpol az oroszok megbízásából vörös riasztást adott ki ellene az észt választások estéjén.

Egy Koppenhágában élő amerikai állampolgárt pedig két hónapig tartottak fogva az ország egyik legszigorúbban őrzött börtönében, miután az Interpol jelzése alapján letartóztatták. Nem vádolták meg semmivel, a nyomozás során pedig kiderült, hogy Mihail Hodorkovszkij orosz disszidens, milliárdos vállalkozóval való ismeretsége miatt kellett rács mögé mennie az oroszok akaratára.

Egy amerikai szenátorok által megfogalmazott levélben az állt, hogy Prokopcsuk megválasztása körülbelül olyan lett volna, mintha egy rókára bíznák a tyúkólat, míg mások azzal érveltek, hogy a maffia vette volna át hatalmat az Interpolnál.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője finoman arra utalt, hogy egyfajta beavatkozás történt a szavazásba.

Természetesen sajnáljuk, hogy nem a mi jelöltünk nyert, de ha megnézzük az országok állásfoglalását a szavazás előtti estéről, akkor azt látjuk, hogy nagy volt a nyomás, ez egyértelmű

– mondta, hozzátéve, hogy a végeredmény törvényessége vitathatatlan.

Ki a dél-koreai, aki legyőzte az orosz jelöltet?

Az 57 éves Kim Dzsong Jang korábban a legnépesebb dél-koreai tartomány, Kjonggi rendőrfőnöke volt.

Mostanáig az Interpol első alelnökeként dolgozott, és a kínai Meng rejtélyes eltűnése után ő lett a szervezet ügyvezető elnöke is. Megbízatása mindössze két évre szól, ennyi maradt még hátra elődje ciklusából.

Soha nem látott változásokkal néz szembe a világ, amelyek hatalmas kihívást jelentenek a közbiztonság területén. Ahhoz, hogy legyőzzük ezeket, világos elképzelésre van szükségünk, hidat kell építeni a jövő felé

– mondta megválasztása után Kim.

Bár az elnök feladata papíron csak annyi, hogy levezesse az üléseket, a napi munkában nem kell aktíván részt vennie, mert az Jürgen Stock főtitkár feladata, a befolyása mégis jelentős, és az irányelveket ő jelöli ki. A legtöbben attól tartottak, hogy mivel az elnök nem csupán egy kirakatbábú, az orosz jelölt sikere esetén egy autoriter kormány politikai eszközévé vált volna az Interpol.

Kim győzelme egyébként reményt adhat Koszovónak is, hogy felvegyék tagállamnak a szervezetbe. Az apró balkáni ország 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Oroszország nem ismeri el.

Kiemelt kép: AFP