Hernádi cége, a Gran Private Equity Zrt. és Garancsi érdekeltsége, a Garangold Investment Befektető Zrt. még 2013-ban szállt be az az Európai Unió JEREMIE-programjába és 3-3 milliárd forintot kaptak arra, hogy válasszanak ki ígéretes kezdő vállalkozásokat, majd azokba fektessenek tőkét a 70 százalékban az uniótól származó forrásból.
Az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) megvizsgálta a befektetéseket és számos szabálytalanságra bukkant, például többszörös áron cseréltek gazdát a támogatáshoz kapcsolódó honlapok, ráadásul jelentős részük felnőtt társkereső oldal. Emiatt 4,3 milliárd forint uniós támogatást bukott el Magyarország.
A gyanú szerint egy jórészt magyar cégekből kiépített hálózat szereplői különféle módszerekkel szabálytalanul számolták el a kutatás-fejlesztésre kapott uniós támogatásokat. Többek között kamuirodákat működtettek, olyan alkalmazottakat fizettek ki a támogatásból, akiket nem lett volna szabad, és rendszeresen túl is számláztak.
Az OLAF olyan súlyosnak találta az esetet, hogy azt javasolta az Európai Bizottság: 9 milliárd forintnak megfelelő eurót fizettessen vissza Magyarországgal.
Pénz, de mire?
Korábban cikkeinkben már olvashatták, hogy a kutatás-fejlesztési céghálózat két legfontosabb szereplője a korábbi nevén BME-Infokom Kft., illetve a Pillar Európa Kft. voltak, amelyek formálisan két külön cégként szerepeltek, de gyakorlatilag egyetlen entitásnak tekinthetők. Ezt az OLAF is megjegyezte a jelentésben, hozzátéve, hogy emiatt szabálytalanul szerepeltek több alkalommal is ugyanannak a konzorciumnak a tagjaiként (és számláztak egymásnak).
Ennek a két cégnek az érdekeltségei aztán a Garancsi-Hernádi páros által osztott uniós pénzekből is kaptak támogatást. Garancsi István befektetési cégének, a Garangoldnak a honlapján található információk szerint a következő öt cég volt érintett: AgroNode Kft., MineData Kft., Winery Datamanagement Kft., Tundralog Kft. és Smart City Kft. A leírás alapján közös vonásuk, hogy informatikai rendszereket készítenek a szőlőtermesztéstől a magasépítési projektekig.
Amint az a táblázatból is látszik, az öt cégből négy esetében Walter János az ügyvezető, az ötödikben pedig Szabó Sándor, és ott van a Pillar Európa és a nevéből a BME-t elhagyó Infokom is. Mindannyian szerepeltek a kutatás-fejlesztési csalássorozatot taglaló OLAF-jelentésben.
Szabó Sándor 2016-ban szállt be a Pillar Európába és az uniós vizsgálat idején a Budapesti Műszaki Egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékén dolgozott. Ezenkívül ügyvezetője volt az Infokomnak, ahol az Átlátszó korábbi cikke szerint 2018. márciusig Esztergom fideszes polgármesterének, Romanek Etelkának a fia, Borz Gergely volt a kreatív igazgató.
Az Infokom jelenlegi tulajdonosa a Pro Industria 4.0 Alapítvány. Ez utóbbi kuratóriumában a bírósági adatok szerint ott van Szabó Sándor mellett Walter János. Walter egyéb üzleti kötődései az uniós riportban nem szerepeltek, az viszont igen, hogy az unió nyomozóinak helyszíni ellenőrzése előtt a projektekkel kapcsolatos fájlokat törölt a laptopjáról.
Garancsi és Hernádi helycseréje minden érintett cégnél ugyanúgy zajlott. Előbb a Garangold fektetett beléjük pénzt, majd 2018. február 14-én kiszállt a cégekből és megérkezett a helyére a Gran II. Kockázati Tőkealap. Garancsi pénze a legkorábban, 2015-ben a Winery Datamanagement Kft.-be érkezett meg, majd a Smart City Kft. következett. A Tundralog, a MineData és az AgroNode 2016 decemberében kapta meg a tőkeinjekciót.
Fotó: Beliczay László / MTI