A templomból hazafelé tartva Nancy Howard beugrott vacsoráért egy étkezdébe. A texasi anya egy ideje már nem főzött rendszeresen, a férje, Frank egyre gyakrabban utazott el üzleti ügyben, a gyerekek pedig már mind elköltöztek otthonról. Az akkor 51 éves Nancy főállású anyaként élte le egész felnőtt életét, utált egyedül lenni. 2012-t írunk, azon az augusztus 18-i estén pedig egy barátjuk gyerekének keresztelője után volt éppen, így különösen érzékeny is.
Amint kikászálódott a kocsiból, hátulról egy kar fonódott a nyaka köré, a fejéhez pisztolycső nyomódott. Az idegen a nő táskáját követelte. Nancynek sikerült ellöknie magát a támadójától és szembe fordulnia vele. A férfi arcából keveset látott, mert az egy fekete baseball-sapkát húzott a szemébe. A támadó újra a táskát követelte, de a rettegő Nancy véletlenül az ételes zacskót nyújtotta felé. A férfi ideges lett.
Harmadszor is a táskámat kérte, ekkor már durván káromkodott. Elég közel álltam hozzá, így mellbe löktem a retiküllel, és felvisítottam, »Jézus, ments meg!« Abban a pillanatban fejbe lőtt
– mesélte el történetét Nancy a BBC-nek.
A nő összeesett, és elveszítette az eszméletét. Amikor magához tért, meglepődött, hogy a rabló, bár a slusszkulcsot a táskával együtt elvitte, otthagyta az autóját. Az ajtóhoz kúszott, bemászott a kocsiba, majd a gombot kereste, amivel vész esetén segítséget hívhat. A berendezés azonban nem működött. Mivel szinte egyáltalán nem bírt lélegezni, Nancy biztos volt benne, hogy ott, a garázs padlóján fog meghalni. Csak jóval később, a kórházban tudta meg, hogy a felülről érkező lövedék a szemgödrén, majd a torkán végigszáguldva egészen a tüdejéig jutott.
Isteni segítség
Amikor magában feladta a küzdelmet, a nő egy hangot hallott. Azt mondja, Isten beszélt hozzá, aki erőt adott neki, és rávette, hogy keljen fel, és menjen be a házba a telefonhoz. Amikor az előszoba tükrében meglátta magát, nem az tűnt fel neki, hogy elveszítette a bal szemét, hanem az, hogy vérben ázik a kedvenc lila blúza. Nancynek nem csak ahhoz volt elég ereje, hogy a 911-es segélyhívó operátorának elmondja, mi történt vele, és hol lakik, de amíg a segítség érkezésére várt, megadta a tőle telhető legjobb személyleírást a támadóról, majd kinyitotta a bejárati ajtót, hogy a mentők később bemehessenek.
A rendőrök értesítették Nancy gyerekeit, és a férjét, Franket is. A férfi rettenetesen viselte a történeket, látványosan összeomlott a kórház folyosóján, mielőtt belépett volna a kórterembe, amelyikben a felesége intenzív ellátást kapott. Amikor Frank kijött a kórteremből, egy rendőr elkérte tőle a telefonját rutinellenőrzésre. A készülék tele volt fotókkal és üzenetekkel, amik bizonyították, a férfinek jó ideje viszonya van egy nővel. Frank a támadás idején sem üzleti úton volt, hanem a szeretőjénél.
A férfi tudta, úgyis ki fog derülni minden, ezért maga vallotta be a házasságtörést a feleségének. Rögtön az után, hogy Nancy elhagyhatta az intenzív osztályt, telefonon mondta el neki, hogy három éve tart már a viszonya. Nancy azt mondja, a férje úgy zokogott, miközben beszélt, hogy alig lehetett érteni, amit mond. Sírt persze ő is, nem értette, mi történt a tökéletes házasságával.
A tökéletes kertvárosi család
Nancy és Frank nagyon fiatalon házasodtak össze 1983-ban, majd három gyereket neveltek fel. Nancy azt mondja, fantasztikus család voltak. Frank kedves, szerető férj és apa volt. Amíg a gyerekek kicsik voltak, ő edzette a focicsapatukat, de később sem maradt le egyetlen meccsükről, vagy színházi előadásukról sem.
Természetesen voltak hullámvölgyeink, nem voltunk tökéletesek, de bármikor is adódtak problémáink, mindig együtt jutottunk túl rajtuk.
A család kertvárosi mintaéletet élt egy nagy, medencés házban, minden héten eljártak templomba, ahol Nancy és Frank is a kórusban énekeltek. A problémák akkor kezdtek sűrűsödni, amikor a gyerekek egyre önállóbbak lettek, majd kirepültek.
A könyvelő Frank egyre többet dolgozott, üzleti utakra járt, Nancy pedig, akinek soha sem volt munkahelye, egyre magányosabbá vált. Bár utólag belátta, észre kellett volna vennie, egyre sötétebb felhők gyülekeznek az élete fölött, Nancyt már a férje viszonya is a semmiből érkező villámcsapásként érte. Hát még az, amikor a nyomozók közölték vele, hogy a megtámadása nem rablás volt, hanem gyilkossági kísérlet, aminek mint felbujtó, Frank az elsőrendű vádlottja. De azon kívül, hogy bérgyilkost küldött a feleségére, a férfinek más bűncselekmények miatt is felelnie kellett.
Nancy súlyos műtéteken esett át, az orvosai apránként rakták össze újra az arcát. Nem lett volna szabad sírnia, mégis képtelen volt visszafojtani a könnyeit, ahogy egyre több részletet tudott meg. Frank évek óta tervezete a felesége megölését. Kapcsolatba került egy bűnbandával, velük akarta elvégeztetni a piszkos munkát. A bűnözők bizalmát pénzzel próbálta elnyerni, és a szeretője előtt is a tehetős férfi szerepét játszotta, így rengeteg pénzre volt szüksége. Sikkasztani a kezdett egy vagyonos, de gyanútlan ügyfelétől, aki megbízott benne, mert korábban évekig dolgozott neki becsületesen. Frank nagyjából 30 millió dollárt (mai árfolyamon átszámítva közel 8,5 milliárd forintot) lopott el.
Nancy azt mondja, fogalma sincs, miért akarta megöletni a férje, de úgy sejti, talán azért, mert Frank tudta, a felesége soha sem egyezne bele a válásba.
Hiszen Istennek fogadtam meg, hogy soha sem hagyom el.
Tiszta ügy
Az ügy annyira világos és egyértelmű volt, hogy a bíróságnak két óra sem kellett ahhoz, hogy Franket bűnösnek találják, majd elítéljék. A férfi életfogytiglani börtönbüntetést kapott, amiből legalább 30 évet biztosan le kell ülnie. Ha megéri, 85 éves lesz, amikor először tárgyalnak majd a feltételes szabadon bocsátásáról.
Nancy mégiscsak elvált a férjétől, még a tárgyalás előtt. Igaz, azzal a kitétellel, hogy ha Frank ártatlannak bizonyul, bármikor újra hozzámegy. Azt mondja, még akkor is szerette, sőt, még most is szereti a férjét, aki mindig a gyermekei apja lesz.
A gyerekek nagyon nehezen emésztették meg a történteket. Ott ültek végig a tárgyalóteremben, de az ítélet kihirdetése után is biztosak voltak benne, hogy a vádak alaptalanok. Frank nagyszerű ember és apa volt, így amíg tagadott, a gyerekei inkább neki hittek, mint a bizonyítékoknak. Nancyt viszont meggyőzték tények, ezért komoly esély volt rá, hogy bár minden tekintetben áldozat volt, a gyerekei őt fogják hibáztatni az apjuk elveszítéséért. A bíróság épületéből úgy jöttek el, hogy nem szóltak egymáshoz.
Egy hónap telt el, mire Nancy elég erősnek magát ahhoz, hogy felvegye a kapcsolatot a gyerekekkel. Először csak egy üzenetben tudatta velük, bármi is történt, mindig ők lesznek a legfontosabbak neki. Később telefonon is beszélt velük, aztán találkoztak, és rendbe hozták a kapcsolatukat.
Miért?
Bármennyire is megrázták a történtek, Nancy megbocsátott Franknek.
A Biblia azt írja, hogy ha nem bocsátunk meg az ellenünk vétkezőknek, akkor mi sem kaphatunk feloldozást. Nem engedhettem meg magamnak, hogy ne bocsássak meg neki, és keserűségben éljem le a hátralévő életem.
Nancy fizikailag nagyjából felépült. Az arcát és a bal szemgödrét számos műtéttel rakták össze, de ha viseli a szemprotézisét, ránézésre senki sem mondja meg róla, hogy min ment keresztül. A lövedék azonban még mindig a tüdejében van. Korábban nem tudta használni a jobb karját, de hat évvel a gyilkossági kísérlet után újra működik, tud vele például gépelni. Erre szüksége is van, hiszen főállásban dolgozik jogi asszisztensként egy ügyvédi irodában.
Nancy a tárgyaláson látta utoljára a férjét, azóta nem is hallott felőle. Azt mondja, olykor megfordul a fejében, hogy meglátogatja Franket a börtönben, de egyelőre tartja a távolságot. Ha mégis rászánja majd magát a találkozásra, csak azt szeretné megtudni, hogy mi történt.
Mi történt a házasságunkkal? Mégis mi vehette rá arra, hogy egy másik nőt keressen? Tudom, hogy a bérgyilkosnak kellene a legjobban zavarnia, de engem ez a része nem hagy nyugodni.
Kiemelt kép: NBC NEWS Video