A labdarúgás kereskedelmi termékké való átalakulásával együtt fejlődött ki a futball kiegészítőinek a piaca is. Az üzleti világ hamar lecsapott a lehetőségre. Nemzetközi nagyvállalatok – Emirates, Coca-Cola, Hyundai – és sportszergyártók – Adidas, Nike, Puma – jelentek meg a sportág mellett, amelyek azóta is csapatokat és játékosokat támogatnak, a célközönség még hatékonyabban elérése érdekében, míg a sportkiegészítőkből és mezekből milliárdos bevételekre tettek szert.
Az Adidas mellett senki nem rúg labdába
Sima, barna kézzel varrott bőrlabdával, ami alig hasonlított a napjaink focilabdájához, játszottak évtizedekig a világbajnokságokon. A játék alapvető kellékét mindig az adott ország biztosította. A fordulópontot az 1970-es mexikói világbajnokság hozta el, amikor az Adidas német sportszergyártó cég megnyerte a FIFA által kiírt pályázatot. Ekkor kezdődött az úgynevezett Adidas-labda-korszak, ami azóta is tart.
Idén Oroszországban 21. alkalommal rendezik meg a vb-t, és nem meglepő módon a labdát ezúttal is az Adidas gyártja. A hivatalos meccslabdát a mexikói vb előtt tisztelegve Telstar 18-ra keresztelték, szintén fekete fehér, azonban a fekete színen lévő pixelek már a modern kort szimbolizálják. A Telstar 18 az első olyan meccslabda a világon, ami NFC chipet tartalmaz, amelyet ha összekötünk a telefonunkkal, akkor exkluzív tartalmak érhetőek el a felhasználók számára.
Az Adidas, mint a FIFA szponzora, a világbajnokságok mellet az Európa Bajnokságok labdáit is szállítja. Azt, hogy pontosan mennyi nyeresége származik a cégnek ezekből a szponzorációkból, nem lehet tudni. A 2014-es brazil vb-n az akkori előzetes számítások 2 milliárd eurós bevételt prognosztizáltak a gyártónak.
Mezek és kiegészítők
Szintén a foci kereskedelmi termékké való alakulásának egyik következménye a mezszponzoráció és a mezeladási trendek megjelenése. Nagyjából a 70-es évektől lehet látni a támogatókat a klubok mezein. A gyártók dollármilliókat költenek a termékeiket népszerűsítő csapatok támogatására. A legtöbb focicsapatot a három nagy gyártó, a Nike, a Puma és az Adidas támogatja. Az Adidas és a Puma vetélkedése pedig egy külön történet, ami több évtizedre évre nyúlik vissza. A Puma céget ugyanis két testvérpár, Adolf és Rudolf Dassler alapította 1924-ben, de miután összevesztek, úgy döntettek, szétválnak. Két önálló cég jött létre, az Adidas és a Puma, amik azóta is egymás riválisai. És nem mellesleg a mai napig ugyanabban a bajor kisvárosban van a székhelyük.
De visszatérve a mezekre. A sportszergyártók szinte minden tornára és bajnokságra újat terveznek és gyártanak a csapatoknak, amit aztán persze jó pénzért árulnak a szurkolóknak.
Csak egy példa, az FC Barcelona 2017/18-as Nike futball meze gyerekeknek 20 ezer forint felett kapható.
A nemzeti válogatottak esetében egy picit más a helyzet. A mez gyártóján kívül ugyanis egyéb reklám nem szerepelhet a ruházatokon.
Míg egy-egy ruházati termék több ezer vagy több tízezer forintba kerül, addig az olyan kiegészítők, mint a büntetőlapok (sárga és piros) a játékvezetők számára már pár száz forintért rendelhetőek az internetről. A bajnokságokon és tornákon a színes zászlók, parókák, sapkák és kalapok pedig főleg kínai gyárakból kerülnek ki, sőt még a nemzeti zászlók is. A partjelző zászlókat szettenként 2-3 ezer forintért kaphatóak.
A cserejelző tábla pedig már egy másik kategória. Ezekhez a digitális táblákhoz 100 000 forint körüli összegért lehet hozzá jutni. A kültéri eredményjelzők pedig már milliós összegbe kerülnek.
Kiemelt kép: Mladen Antonov / AFP
