Belföld

Még hiányoznak a feltételek a kamatcsökkentéshez

Bár az euró árfolyama az utóbbi napokban többször is becsúszott a 250 forintos határ alá, a FigyelőNet által megkérdezett elemzők még nem látják elérkezettnek az időt a jegybanki kamatcsökkentésre.

Sok tényező hiányzik még a kamatok mérsékléséhez – állítja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Egyelőre nem ad okot a megnyugvásra sem a külső, sem a belső egyensúly alakulása. A piac elsősorban az államháztartási hiánnyal kapcsolatban pesszimista, hiszen – a Pénzügyminisztérium csütörtöki előzetes becslése alapján – az első hét hónapban elérjük az egész évre tervezett deficit 95 százalékát.





Vegyes a Reuters elemzők várakozása
A Reuters júliusi felmérése azt valószínűsíti, hogy az idén már csak összesen 1,25 százalékponttal csökkenti a 11,5 százalékos alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. Az elemzők fele már hétfőn, mások legkésőbb az augusztus 16-i Monetáris Tanács ülésen számítanak apró kamatcsökkentésre.A júliusi felmérés szerint az államháztartás hiánya az idén is és jövőre is túlszaladhat az előirányzaton. Az elemzői konszenzus a hiányt 2004-ben a GDP 5,1 százalékára, 2005-ben pedig 4,5 százalékára várja, szemben a 4,6 illetve 4,1 százalékos előirányzattal. A folyó fizetési mérleg hiánya az előrejelzések szerint az év második felében lassabban növekszik majd: az első félévre várt 3,9 milliárd eurós deficittel szemben a második félévi hiányt 2,8 milliárd euróra teszi a konszenzus. Az év egészére így 6,7 milliárd eurós hiány alakulhat ki, jövőre pedig már jóval kisebb, 6,15 milliárd euró az előre jelzett hiány. A felmérés azt mutatja, hogy lassan erősödik az optimizmus a gazdaság növekedését illetően. A konszenzus szerint a tavalyi 2,9 százalékkal szemben idén 3,75 százalékkal bővül a gazdaság, jövőre pedig 4,0 százalékos GDP növekedést várnak az elemzők. A forint árfolyama miatti aggodalom az egyensúlyi bizonytalanságok miatt nem tűnt el, de a felmérésben szereplők alap-előrejelzése nagyjából stabil euró elleni árfolyamot feltételez a következő másfél évre. Augusztus végére 251, 2004 végére 252, 2005 végére 253,50 forint/euró a konszenzus.

Varga Lóránt, az IEB elemzője szintén az államháztartás hiánya körüli bizonytalanságot nevezte meg a kamatcsökkentés legfőbb visszatartójaként. A pénzügyi tárca egészen novemberig ugyan kis mértékű, de rendszeres havi hiánnyal számol, miközben decemberben várható csak némi többlet. A külföldi befektetők sajnos nem fogják megvárni a végső hiányszámot, és mivel egészen decemberig a deficit gyarapodását látják majd, a bizalmuk a magyar gazdaság iránt el fog fogyni – véli Varga. A bizalomvesztés következményeként az állampapíreladások növelni fogják a hosszú távú hozamokat, ami még kevesebb lehetőséget hagy az alapkamat lejjebb szállítására.

A kamatcsökkentés elhalasztása mellett szól az is, hogy a 250 forintos euró árfolyam mögött nem jelent meg a korábbinál nagyobb érdeklődés a magyar állampapírok iránt – állítja Török. A külföldiek kezében levő papírok mennyisége nem változott, és az elemző augusztus folyamán sem vár a kötvénypiacokon, illetve az államháztartási hiány megítélésében jelentős változást. Bár a jegybank immáron egyhavonta dönt a kamatok változtatásáról – rákövetkező alaklommal augusztus 16-án, – a folyamatok változatlansága miatt a köztes időszakban nem is lesz oka a beavatkozásra. 

Könnyen előfordulhat, hogy az augusztusban esedékes kamatdöntés alkalmával sem fog enyhíteni a jegybank a monetáris feltételeken – véli Varga Zoltán, – hiszen a júniusban megindulni látszó dezinflációs folyamat még egy-két hónapos megerősítést kell, hogy nyerjen. Várhatóan ez be is fog következni, hiszen júniusban a havi árszínvonal-emelkedés az elmúlt év legalacsonyabb értékének számító 0,1 százalékot ért el. Néhány hónap elteltével, hasonlóan kedvező havi inflációk révén a 12 havi értékekben is jól látszó csökkenés következik be. Amennyiben az államháztartás is előnyösen alakul ezidő alatt, az elemző nem tartja kizártnak, hogy ősszel többször is mérsékli a Tanács az alapkamat szintjét.

A jelek tehát arra utalnak, hogy a forint pár hónapon belül valamelyest gyengülni fog – sokak szerint egy gazdaságilag megalapozottabb szintre. Varga Zoltán az év végére elképzelhetőnek tartja, hogy az euró kurzusa 255 forint fölé emelkedik. A Monetáris Tanácsot vélhetőleg most is kevéssé aggasztja az erős forint, az elmúlt hónapokban elhangzott nyilatkozataikban is inkább az infláció és a belső egyensúly alakulásától tették függővé döntéseiket.

Az euróval ismét a 250 forintos lélektani határ alatt, 249,60/70 forinton kereskedtek hétfőn délelőtt. Az uniós deviza árnyalatnyit gyengült a péntek délutáni 249,70/90 forintos jegyzéshez képest. A forint fél tizenegy tájban 11,58 százalékon állt az intervenciós sáv erős oldalán, 5 bázisponttal erősebben a pénteki helyzeténél.

A kereskedők gyenge forgalomról számoltak be. A piacon úgy vélik, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa a hétfői soros ülésén nem csökkent kamatot, bár a viszonylag erős forint adna némi esélyt egy 25-50 bázispontos csökkentésre. A kamatszint változatlanul hagyása a kereskedők szerint kissé tovább erősítheti a forintot. A forintpiacon 11,25 százalék körül születtek overnight üzletek, a kamatszint gyakorlatilag megegyezik a pénteki 11,20/30 százalékkal.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik