Kétezer embert kérdezett meg a Kutatópont arról, mi jót csinál húsvétkor, íme az eredmények. Kiderült például, mi kerül az ünnepi asztalra, pontosabban a tányérokra. 81 százalék főtt tojást, 78 százalék füstölt vagy pácolt sonkát, 54 százalék rántott húst, 42 százalék retket tesz ki, de azért a kalács, a tarja és a töltött káposzta sem maradhat ki sokaknál.
Az ivászat rész már megosztóbb: 53 százalékkal az üdítő vezet, de 43 rostos italt, 37 sört, 35 bort, 30 százalék pedig pálinkát rak a vendég elé. A nők inkább francia salátát, zserbót, linzert, tojáslikőrt és rostos üdítőket fogyasztanak, a férfiak pedig sült oldalast, töltött káposztát, sört, bort és pálinkát.
Azt is megnézték, ki mit dekorál húsvétkor. A felnőttek 55 százaléka vesz és tesz ki dísznek csokinyuszit vagy -tojást, 40 százalék barkát rak ki valahova, 37 százalék vágott virágot tesz a vázába, 37 százalék tojást fest és azzal díszit. 31 százalék szokott elutazni rokonokhoz, 19 százalék elrejti a kertben az édességet a gyerekeknek, ugyanennyien elmennek misézni is.
A locsolkodásnak is utánanéztek, a pacsuliáradatot a magyar nők 79 százaléka még mindig nem ússza meg. A maradékból 11 százalékot nem is akarják meglocsolni, 10 százalék pedig ódzkodik a locsolkodás intézményétől. Meglepő módon a fiatalok nyitottabbak a népszokásra, de az 50-59 évesek, a fővárosiak és magasabb végzettségűek kevésbé.
(Kiemelt kép: MTI Fotó/Veres Nándor)
