Tudomány

Bejelentették az Európai Űrügynökség következő jelentős küldetését

Az Európai Űrügynökség (ESA) három lehetséges jelölt közül válszotta ki az ARIEL missziót a következő M-osztályú - azaz önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező - tudományos küldetésének. A tervek szerint az űrszonda 2028-ban induló négyéves küldetése során 1000 távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. A döntés jelentősége, hogy az ARIEL fejlesztésében magyar kutatók is részt vesznek.

Bár mára körülbelül 3800 bolygót fedeztünk fel más csillagok körül, ezeknek az exobolygóknak a természete jórészt rejtve maradt. Az ARIEL statisztikai szempontból nagy exobolygó-mintát fog vizsgálni, hogy valódi képet kaphassunk arról, milyenek is ezek az égitestek

– mondta Giovanna Tinetti az ARIEL vezető kutatója és a University College London munkatársa.

Az ARIEL a Jupiter- és Neptunusz-méretű exobolygóktól a szuper-Földekig eltérő környezetekben fogja vizsgálni az égitesteket – számol be az MTA. Egyes objektumok a csillagaik lakhatósági zónáiban fekszenek majd, de a küldetés fő célpontjait azok a forró és meleg exobolygók lesznek, melyek közel keringenek a csillagaikhoz.

Az efféle égitestek természetes laboratóriumokként viselkednek, melyekben tanulmányozni lehet a bolygók kémiai folyamatait és fejlődését. Az ilyen objektumokon a magas hőmérséklet miatt a különböző molekulák folytonos mozgásban vannak, nem tudnak leülepedni vagy felhőréteget alkotni, így viszonylag könnyen megfigyelhetőek.

Az ARIEL egy méteres nagyságú (meter-class) távcsőtükörrel lesz felszerelve, amely a távoli rendszerek látható és infravörös sugárzását méri. Egy spektrométer a „szivárvány színeire” bontja a fényt, és kimutatja a bolygók légkörének kémiai ujjlenyomatát. Egy fényességmérő az exobolygók légkörében található felhőket fogja detektálni.

Az ARIEL programban 15 ESA-tagországból, többek között az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Dánia, Írország, Magyarország, Svédország, a Cseh Köztársaság, Németország és Portugália összesen 60 intézete, valamint a NASA vesz részt.

Magyarok is érintettek

Az űrmissziónak jelentős magyar vonatkozásai is vannak. A hazai tudományos csapatot az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársa, Szabó Róbert koordinálja.

Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak intézetünk és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai: az exoholdak keresésétől a műszer kalibrálásán keresztül a méréseket zavaró asztrofizikai zajforrások azonosításáig és kiküszöböléséig jó néhány területen van nélkülözhetetlen tapasztalatunk, amit az ARIEL misszióban is kamatoztatni fogunk. A műszerhez szükséges egyes alkatrészek esetleges magyar tervezéséről és gyártásáról szóló tárgyalások is napirenden vannak

– mondta a kutató.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében mintegy 50 kutató foglalkozik elméleti és megfigyelő csillagászattal. Az intézet munkatársai több európai és amerikai űrprogramban (ISO, CoRoT, Gaia, Herschel, Kepler/K2, CHEOPS, TESS, PLATO) vettek vagy vesznek részt. A projektek közül több az exobolygók keresésére vagy részletes analízisére koncentrál.

Az exobolygó-légköröket vizsgáló ARIEL űrmisszióban való részvétel ezek erőfeszítések megkoronázása lesz.

A Cassini a magyar űrkutatás számára is meghatározó volt
A magyar mérnökök fontos szerepet játszottak az űrszonda megalkotásában, végső pillanatait pedig Csillebércről nézték végig. Szalai Sándor kutatóval beszélgettünk.

Az ARIEL-t Francia Guyanából, Kourouból bocsátják majd fel, és a második Lagrange-pont (L2) körüli fogják pályára juttatni, másfél millió kilométerre a Földtől. Itt az űreszköz védve lesz a napsugárzástól, miközben a teljes égboltot megfigyelheti.

Az ARIEL Konzorcium projektmenedzsere, Paul Eccleston szerint remek jó hír, hogy az ESA az ARIEL-t választotta a következő közepes méretű missziójának. A szakértő úgy véli, az ARIEL forradalmasítani fogja az ismereteinket arról, hogy a bolygórendszerek hogyan keletkeznek és fejlődnek. Az űrszonda emellett abban is segíthet, hogy összevessük a Naprendszert a többi, szomszédos bolygórendszerrel.

(Kiemelt kép: ESA/STFC RAL Space/UCL/Europlanet-Science Office)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik