Tudomány

A Cassini a magyar űrkutatás számára is meghatározó volt

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2017. 09. 24. 08:00

Szeptember 15-én irányították a Szaturnusz légkörébe a NASA eddigi legnagyobb űrszondáját, hogy ott elégve megsemmisüljön. A Cassini elkészítésében 27 ország vett részt, köztük magyar mérnökök is. Szalai Sándor kutatóval beszélgettünk.
Korábban a témában:

A szovjetektől a NASA-ig

A Cassini fejlesztése egy igen érdekes korszakban indult meg: az 1990-es évek első felében. A magyar űrkutatás számára ez egy lehetőségekkel teli periódus volt, hiszen a rendszerváltást megelőző, illetve az azt követő években egyre több nyugati kapcsolatra sikerült szert tenni. Mindezt úgy, hogy korábban, az 1980-as években a magyar mérnökök interkozmosz űrprogramokban már bemutathatták tudásukat.

Az egyik legjelentősebb ilyen projekt az 1980-as évek szovjet programja, a Vega volt.

Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának (korábban KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet) kutatója a 24.hu-nak azt mondta, a szovjet program később kulcsszerepet játszott abban, hogy a Cassini fejlesztésébe hazánk is bekapcsolódhatott.

A magyar mérnökök – köztük Szalai Sándor – a Vega-1 és Vega-2 elkészítésében is részt vettek. Az űreszközök műszerei közül többet is a KFKI-ban készítettek el, a program ráadásul arra is lehetőséget adott, hogy az MTA szakemberei nyugati kutatókkal dolgozzanak együtt. A projektben ugyanis franciák, osztrákok, sőt, amerikaiak is részt vettek – utóbbi természetesen az 1980-as években bírt némi pikantériával.

Szalai Sándor szerint az egyik pordetektor, melyet magyar műszerként szereltek fel az egyik szondára, valójában a NASA-hoz tartozott.

Mindezt Roald Zinnurovics Szaggyejev, a program igazgatója is bejelentette, nem sokkal azután, hogy az űreszköz elérte a Halley üstököst. Szaggyejev egyébként meglehetősen jó kapcsolatot ápolt az Egyesült Államokkal, később a Maryland Egyetem fizikusa lett. Sőt, feleséget is Amerikából választott: Susan Eisenhowert, Dwight D. Eisenhower elnök unokáját vette el – emlékszik vissza Szalai Sándor.

Az orosz-amerikai rivalizálás egyébként a későbbiekben is megmaradt, ez az 1990-es években, az orosz vezetésű Spectr-X-Gamma projekt alatt is megmutatkozott. A 2002-ben törölt, majd később újraindított programban számtalan nemzet képviselte magát, többek közt Magyarország és az Egyesült Államok is.

Az együttműködés azonban nem mindig volt zökkenőmentes. Szalai Sándor szerint egy alkalommal a NASA csak úgy volt hajlandó átadni egy kész berendezést az orosz kollégáknak, hogy szigorúan megtiltották az összeszerelt eszköz felnyitását – sőt, erről még egy nyilatkozatot is aláírattak az orosz mérnökökkel.

A NASA kérte fel őket

A Vega programban való részvétel mellett természetesen személyes kapcsolatok is kellettek

– mondta Szalai Sándor. A rendszerváltás környékén a magyar fizikusok egyre több közös tanulmányt jelentettek meg nyugati szakemberekkel, ezek az ismeretségek pedig sokat segítettek a mérnököknek NASA-val való együttműködésben. Az amerikai űrügynökség 1990-ben vette fel a kapcsolatot az MTA KFKI csapatával.

A magyar mérnökök korábbi teljesítményüknek, illetve kapcsolataiknak köszönhetően kerülhettek be a Cassini fejlesztőgárdájába. Az MTA KFKI 8 szakembere – köztük Szalai Sándor – két igen jelentős berendezés, a plazma spektrométer (CAPS) és a magnetométer (MAG) készítésében vettek részt.

Előbbi többek közt a Titán légköri elemzésében játszott fontos szerepet, utóbbit pedig a Szaturnusz mágneses terének vizsgálatakor használták.

Szalai Sándor és kollégái a földi ellenőrző és kalibráló berendezéseket hozták létre, emellett egy adattömörítő algoritmust is megalkottak. Magára a kész szondára ugyan nem került fel magyarok által fejlesztett eszköz, a földi ellenőrzés nélkül azonban nem tudták volna tesztelni a CAPS és a MAG információküldő illetve -fogadó képességét.

A Cassini szimulációs eszközének létrehozásához egy nemzetközi katonai szabvány szerinti (MIL-STD-1553) illesztőegységet kellett kifejleszteni, amelyben szovjetek által már legyártott dedikált integrált áramkört tudtak használni.

A magyar mérnökök ilyen egységekkel járultak hozzá a Cassini sikeréhez. Kép: Lugosi Péter/24.hu

A földi szimulációk jól sikerültek, a Cassini küldetése alatt a CAPS és a MAG is megfelelően működött. A magyar szakemberek tervezőmunkájának köszönhetően a későbbiekben hazánk kutatói is elsőbbséget élveztek a Cassini által gyűjtött adatok hozzáférésében.

13 év alatt a Szaturnusz körül: a Cassini élete számokban
Végéhez közeledik az egyik legjelentősebb nemzetközi űrszonda útja, küldetése a számok nyelvén is izgalmas.
A CAPS megalkotásán dolgozó országok és intézetek Kép: NASA

A Cassinivel taposták ki az utat

Ahogy a Vega segített a magyar kutatóknak a Cassini-projektbe való bekapcsolódásban, úgy a Cassini elkészítésében vállalt szerep is hozzájárult más nemzetközi programokba való részvételben. Az egyik legjelentősebb ilyen projekt a Rosetta volt.

Szalai Sándor kollégáival többek közt a leszállóegységé központi számítógépének készítésében kaptak szerepet – nem túlzás azt állítani, hogy a projekt egyik legfontosabb feladatát látták el. A magyar szakemberek ismét bizonyítottak, nem is csoda, hogy a Rosetta később szintén referenciamunkává vált.

2015-ben ugyanis egy újabb meghatározó programba kapcsolódhattak be a magyarok: az ExoMars marskutató űrszonda megalkotásába.

Történt ugyanis, hogy a szonda fedélzeti kamerarendszerének (CaSSIS) szoftverfejlesztésében elbukott a készítéssel eredetileg megbízott svájci gárda. A Berni Egyetem így végül 2014 végén, kevesebb mint egy évvel a szonda indulása előtt a magyar SGF Kft-t kérte fel a szoftver megalkotására.

A magyar csapat végül kifejezetten gyorsan és jól oldotta meg a feladatot, a szonda 2016 márciusában el is indulhatott.

Természetesen, a svájciaknak szánt pénz töredékét kaptuk csak meg

– mondta Szalai Sándor.

Búcsú a Cassinitől

A Cassini megsemmisülése nem csak a NASA kutatói számára volt keserédes. A szonda fejlesztésében résztvevő magyar szakértők is fájó szívvel búcsúztak az űreszköztől, hiszen az elmúlt 20 év alatt a Cassini számtalan fontos tudományos felfedezést tett – új részleteket tárt fel a Szaturnuszról, valamint potenciálisan lakható világokra bukkant a Titánon és az Enceladuson. Szalai Sándorék az űreszköz végső pillanatait a KFKI csillebérci telephelyéről nézték végig – igaz, 1997-ben az indítást Kaliforniából is megcsodálhatták.

A Cassini azonban nem csak a távoli égitestek megismerése miatt volt jelentős.

A projekt lehetőséget teremtett a magyar mérnököknek arra, hogy a nemzetközi porondon, egy meghatározó programban is bizonyítsanak.

Könnyen elképzelhető, hogy a Cassini nélkül a magyar szakértők számára sokkal nehezebb, vagy éppenséggel lehetetlen lett volna bekerülni a későbbi nemzetközi projektekbe.

A szonda, amely kilenc évet túlórázott
Utolsó lehelletéig küldte az adatokat a Cassini, amely annyi érdekességet talált, hogy kétszer is meghosszabbították küldetését.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.