A miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is kötődő Elios-ügyhöz hasonlóan a teljes támogatási összeg visszafizetését javasolta az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF Homolya Róbert ügyében – tudta meg a 24.hu.
Homolya jelenleg a fejlesztési minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, korábban, 2010 júniusa és 2012 májusa között az uniós pénzelosztás csúcsszervezeténél, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) volt végrehajtási elnökhelyettes. Az OLAF-vizsgálat 2010 óta folyt ellene, de csak nemrég zárták le.
Az összeférhetetlenség gyanúja került elő Homolyával szemben olyan alapon, hogy közbeszerzési tanácsadó cégekben volt érdekelt, részt vett egy sor uniós projekt előkészítésében és ezeknek a beruházásoknak egy része még folyamatban volt, amikor az NFÜ elnökhelyettesévé nevezték ki. Vagyis
Az NFÜ színeiben az összes operatív program irányító hatósága és a közbeszerzés ellenőrzése is a fennhatósága alá tartozott, a hatásköre tehát megvolt ahhoz, hogy a döntéshozást, ellenőrzést befolyásolja. Az OLAF vizsgálói nyolc évig kutattak bizonyítékok után, kétszer is tartottak helyszíni vizsgálatot, mire kihozták a végeredményt.
A Hír TV hétfőn rákérdezett nála a vizsgálat eredményére, de arról Homolya államtitkár nem nyilatkozott, komolytalannak nevezte az ellene indult vizsgálatot, és azt találta mondani, hogy
ezek nagyon bagatell ügyek.
A 24.hu kormányhoz közeli forrásból úgy értesült, hogy az OLAF nyolc projektnél vélt összeférhetetlenséget, de végül hat esetben elfogadták a magyar ellenérveket Brüsszelben, és csak kettőnél kértek korrekciót. Viszont nem kicsit: a székesfehérvári Szent István Múzeum 651 milliós és az abádszalóki önkormányzat 3,3 milliárd forintos beruházásának uniós támogatását kérik vissza. A két projekt értéke összesen csaknem 4 milliárd forintot tett ki, a támogatás mértéke 85 százalékos volt, így összesen 3,3 milliárd forintról van szó.
A Provitaltól Clandestinóig
A jogász végzettségű, 2010-ig ügyvédi irodát vezető Homolya Róbert a Pro-Vital 2000 Kft. közbeszerzési tanácsadó cég többségi tulajdonosa volt 2005 decembere és 2008 márciusa között. Részesedését eladta, így a 2009-ben megszűnt kft. jogutódjában, a Provital Zrt.-ben sem rendelkezett tulajdonrésszel. (A Provital később az egyik fő udvari bedolgozóvá nőtte ki magát, például az összesen 420 milliárd forintos víziközmű-projekthez kapcsolódó 5 milliárdos tanácsadótender egyik nyertese. Tulajdonosa Antal Kadosa Adorján, Mészáros Lőrinc köreihez köthető.)
Az OLAF azonban nem a Provital utóéletét, hanem azt firtatta, hogy Homolya kiszállása után más érdekeltségei, így a Projekt.hu Bt. és az Euro-Procure Kft. (jelenleg ironikusan Clandestino, azaz illegális, törvénytelen néven fut), alvállalkozóként továbbra is bedolgoztak a Provitalnak. Az OLAF azt állapította meg, hogy a székesfehérvári Szent István Múzeum projektjében Homolya személyesen vett rész 2009-2010-ben közbeszerzési tanácsadóként a Project.hu-n keresztül. Az uniós támogatást pedig 2010. július 23-án hagyták jóvá, amikor Homolya már NFÜ-elnökhelyettes volt. Az abádszalóki önkormányzat milliárdos ügyletében az Europrocure volt a Provital alvállalkozója, és ugyancsak Homolya regnálása idején, 2011 októberében határoztak a támogatásról.
A közbeszerzési guru
Homolya Róbert karrierje fénysebesen ívelt felfelé, a 2004-ben még csak ügyvédjelölt, azután vidéki önkormányzati közbeszerzések avatottja, de 2010-ben már az uniós pénzeket menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettesévé lépett elő.
Környezetében úgy jellemezték, mint a rendszer által kitermelt infó- és hatalombrókert, aki jól eligazodik a hatalmi erőtérben. Még a szocialista kormány alatt, a hatalomátvételre tudatosan készülő fideszes henger részeként, a fideszes önkormányzatok közbeszerzései körül bukkant fel. Az OLAF által vizsgált ügyek is ezek közül kerültek ki, az emlegetett 8 ügy döntő többségében még a 2010-es elsöprő Fidesz-győzelem előtt hirdettek nyertest. Úgy tudni, hogy már 2010 előtt Mészáros Lőrinc, azaz a miniszterelnök köreihez került közel, és így épült be az NFÜ-be. Az akkoriban a Simicska Lajos befolyása alá tartozó szervezet csúcsára, afféle „Közgép-ellensúlyként”. Később viszont mintha átállt volna, 2012-ben már Lázár János Miniszterelnökségén lett helyettes államtitkár, és az ő közeli emberének tartották. De ez nem akadályozta meg abban, hogy a bennfenteseknek tartott felcsúti szeánszokra is eljárjon.
Közben Homolya megkerülhetetlen ember lett a közpénzszivattyú szempontjából kulcsfontosságú közbeszerzési ügyekben. Ő felügyelte az új közbeszerzési törvényt miniszteri biztosként, de ugyancsak felelőse lett a közgéptelenítésként is értelmezhető M4-projekt befejezésének.
Az ő találmányának tartják a 2014 és 2020 közötti ciklusban alkalmazott óriás keretmegállapodásokat – mint amilyen a 420 milliárd forintos viziközmű tender –, illetve az uniós támogatások előlegének emelését 50, illetve 100 százalékra. A terv olyasmi volt, hogy a gigatenderek és -előlegek hatására hirtelen bezúdul mintegy 3000 milliárd forint uniós pénz, ráadásul a fele a néhány kiszemelt nyerteshez előleg formájában. A sikersztori elmaradt, a közbeszerzési törvény inkább nehezítette a piaci szereplők dolgát, a megatendereket és a felsrófolt előleget pedig nem sikerült lenyomni Brüsszel torkán. De ettől nem tört meg a Homolyába vetett bizalom, csak egy kicsit más pályára állították, előbb a közúti és kötöttpályás infrastruktúrafejlesztések felügyelőjévé nevezték ki, majd Seszták Miklós fejlesztési tárcájához építették be államtitkárnak.
Kiemelt képünkön Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár beszédet mond az M85-ös gyorsforgalmi út csornai elkerülője második szakaszának avatásán tavly decemberben.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
