A Nemzeti Fejlesztési Terv – a nevével ellentétben – nem egy átfogó, minden szektorra kiterjedő fejlesztési terv, hanem egy olyan egységes koncepció, amely az ország számára megnyíló európai uniós források célzott felhasználási tervezetét foglalja össze – hangsúlyozza Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal szakmai irányítását ellátó politikai államtitkár. Az így megnyíló forrásokat a Gazdasági Minisztérium pályázatok meghirdetésével teszi elérhetővé a vállalkozások számára. Hozzáteszi: az ezek megszerzéséhez szükséges eredményes pályázatokat, a jó üzleti tervet, a piac megtartásához nélkülözhetetlen konzorciumokat viszont már a vállalkozóknak maguknak kell létrehozniuk. A vállalkozásoknak érdemes lesz körülnézniük az unió piacán, hogy milyen üzleti lehetőségek, pénzügyi eszközök nyílnak meg előttük, hogyan boldogulnak a hasonló uniós vállalkozások és miként hasznosíthatók a cégek közötti együttműködések tapasztalatai.
Baráth Etele szerint az uniós csatlakozással jelentősen megváltozik az állam és a gazdaság szerepmegosztása: az állam meghatározza a fő fejlesztési irányokat, biztosítja a jogszabályi feltételeket, és rábízza a vállalkozásokra a gazdaság működtetését. Az állami támogatások rendszere is megváltozik, csak azok maradnak meg hosszú távon, amelyek EU-konformak. Ilyen például a Nemzeti Fejlesztési Terv, amely többek között a kis- és középvállalkozások támogatását is szolgálja.
A fejlesztési terv helyzetértékeléssel kezdődik, amely a gazdaság és társadalom állapotát vázolja fel, különös hangsúlyt fektetve az ország erősségeinek és gyengéinek, lehetőségeinek és veszélyeinek bemutatása. Ezen elemzés alapján került kialakításra az NFT stratégiájának hosszú távú célja: az életminőség javítása, illetve az adott periódushoz kapcsolódó fő célja: az Unióhoz képest mért, illetve az országon belüli területi fejlettségi különbségek csökkentése. Az ezt alátámasztó, ennek elérését lehetővé tevő három specifikus cél: a termelési környezet fejlesztése, a gazdaság versenyképességének erősítése; a foglalkoztatottság növelése és humánerőforrás-fejlesztés; illetve a környezetvédelem és egészségi állapot javítása. A specifikus célok megvalósítását a Nemzeti Fejlesztési Terv négy fejlesztési területen keresztül kívánja elérni, melyek a következők: gazdasági verseny-képesség; emberi erőforrások; infrastruktúra; mezőgazdaság- és vidék-fejlesztés.
Az NFT Operatív Programjai:
1. Humán erőforrás fejlesztése Operatív Program
– célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése,
– támogatja a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások korszerűsítésével,
– a képzés, oktatás, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erősítése kiemelt beavatkozási terület.
2. Gazdasági versenyképesség fejlesztése Operatív Program
– a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával, valamint a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása révén.
– a gazdasági innovációt támogatja a közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor együttműködésének támogatásával,
– célja az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása is az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése.
3. Agrár- és vidékfejlesztési Operatív Program
– célja egyrészt a mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása a termelési technológiák, illetve a termékfeldolgozás támogatásával,
– a program másik célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidék lakossága számára, a vidéki infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme.
4. Regionális Operatív program
– célja az unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése, amelynek részterületei a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatásával és bizonyos infrastrukturális fejlesztésekkel, az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése.
5. Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program
– célja környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítása a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel összhangban, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítása, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztése.
Miért dobálták meg az árvíz után a spanyol királyi párt?
A természeti katasztrófa több száz halálos áldozatot követelt, mégis sokan azt boncolgatják: miként történhetett meg, hogy a királyt, a miniszterelnököt és Valencia tartomány első emberét ennyire durván fogadták a helyszínen.
