Sophie Marceau mint Vic a Házibuliban
Alapozzuk meg a hangulatot egy olyan általános nézettel, minthogy Micimackó és fajtársai kedvelik a mézet: Sophie Marceau az angyali Vic szerepében egyszerűen ellenállhatatlan, naiv, hamvas, tündéri, és nem nagyon találkoztam még olyan egészséges érzületű férfival, akinek nem lettek volna kiskamaszkori flashbackjei a film és Vic karaktere láttán. Ráadásul amellett, hogy első óvatos, kézen fogva járós, épp hogy puszizkodós szerelmeikre emlékezteti a férfinépet, betalál nálunk, nőknél is. Az örökké öregedni akaró kamaszlányok opusza ez a film: tizenhárom évesen alig vártuk a tizenhatot, aztán a tizennyolcat, a húszat, aztán lassan ez a vágy az idő múlására kicsit alább hagy, persze. De az első szerelemre vágyakozás, és aztán annak bekövetkezése is épp ilyen sóvárgó, keserédes, egyszeri és megismételhetetlen.
Amélie, vagy Audrey Tautou nagyjából bármiben
Oké, ő egy megosztó színésznő megosztó karakterekkel, de azért nem reprezentatív mintavétellel mégis arra jutottam, hogy Amélie Poulain több férfigeneráció instant szerelme lett a film 2002-es megjelenésekor. A terézanya-komplexusos, kislányos nő megbosszulja a környék elnyomottait, segíti a rászorulókat, varázslatot csempészik random emberek életébe – és olyan megátalkodott erővel álmodozik, hogy egyetlen álma sem mer nem teljesülni. Ki ne akarna ilyen varázsosan furcsa lenni, avagy egy ilyen tündérlénnyel szerelembe esni?
Apropó, az apropó
Hogy pontosabban érthető legyen e cikk apropója, álljon itt az ihlető: Emily a Rögtönzött szerelemből, ami már megy a magyar mozikban és nem mellesleg nem kizárt, hogy a legjobb romkom, ami valaha készült. A sztori megtörtént eset: a főszereplő-író-ötletgazda Kumail Nanjiani és felesége szerelmének története. Kumail stand-up komikusként próbált betörni a nagybetűs showbusinessbe, amikor egy fellépésen megismerte Emilyt, akinél imádni valóbb női karaktert nem nagyon láttunk még filmvásznon: okos, szexi, bájos, vicces, és összességében olyan ellenállhatatlan, hogy nőként is szívecske-szemű emojivá változva néztem a filmet. Mindezt úgy, hogy a film legalább kétharmadában Emily kómában fekszik: aki egyharmadnyi filmidő alatt ennyire az ujja köré csavarja a nézőt, az azért tud valamit.
Sam az Egy különc srác feljegyzéseiben
Igazából Emma Watson bármely karakterét idecitálhatnám, minthogy Miss Watson régen is, ma is inkább személyes bájával, mint színészi képességeivel adta el a rábízott szerepeket, legutóbb gyerekszínész korában, Hermioneként volt színészként is ügyes, azóta inkább csak önmagát adja, és ez sokáig épp elég volt ahhoz, hogy kicsit belezúgjunk minden alkalommal. Az Egy különc srác feljegyzései erre az egyik legjobb példa, ahogy az első szerelem szerepét megnyert nőalakok általában, így Sam karaktere is instant szerelem az érzékenyebb lelkű nézőnek.
Rose a Titanicból / Clementine az Egy makulátlan elme örök ragyogásából
Arisztokrata, szuperművelt, érzékeny, finom modorú nő lélegzetelállító ruhákban, avagy anélkül, ráadásul a változatosság kedvéért valóban nőies testalkattal, és, ami ennél is fontosabb: olyan szabad szellemmel, ami alaposan megpiszkálja a gazdag urak hátsójában az ott elrejtett seprűnyelet? Hát miféle ép eszénél lévő fickó az, aki nem álmodozott még egy efféle lázadó hercegnői partnerről? Bár Kate Winsletnek egyébként is erőssége az olyan nőalakok eljátszása, akikért muszáj odalenni: az Egy makulátlan elme örök ragyogása láttán sem kérdőjelezte meg senki, hogy Jim Carrey karaktere miért van annyira oda ezért az őrült spinéért.
Amerika tökélyhercegnője, Rory Gilmore
Ízlés dolga minden, persze, illetve a generációsan érintett férfiak zöme sosem ismerné be, hogy belenézett a Szívek szállodájába, de azért titkon biztosan látott legalább néhány részt a sorozatból, ami egy életre feltornázta az Y generáció nőtagjainak elvárásait önmagukkal szemben. Mert hát itt van egyből két nő is, aki egészen ellenállhatatlan, ha más generációhoz tartoznak is, közülük Rory pedig egyenesen az amerikai tökélyhercegnő maga: olvasott, mégsem antiszociális, minden filmet látott a hatvanas évektől a Marvelig, hibátlan a tanulmányi eredménye, a legmenőbb egyetemek és pasik mind őt akarták, ráadásul az anyjával is álomszerű a kapcsolata. És ahogy a lányok leginkább szerettek volna egy kicsit Rory tökéletességéből magukra szedni, úgy a fiúk szíve is megdobbant az óriási kék szemű szomszédlány iránt, aki azért minden könyvmolysága mellett sem prűd vagy unalmas – mert ahogy a kedvenc spoken word versem mondja az olvasó nőkről: „cause she like the classics and classics are dirty”.
Ezek az Audrey-k
Nemcsak Audrey Tautou, hanem a nagy előd, Audrey Hepburn is helyet követel a „a név kötelez” bizonyítékaként a legimádnivalóbb női karakterek listáján. Sőt, ha már itt tartunk, még ha nagyon szigorúak vagyunk, akkor sem csak egy, de legalább két nőalakot említhetünk, aki neki köszönhetően lopakodott be az álmainkba: az Álom luxuskivitelben Hollyja és a My Fair Lady Eliza Doolittle-je is olyan női karakter, akinek nem könnyű ellenállni. Ehhez persze nagyon kellett Hepburn ragadós bája, így aztán lehet, hogy nem is a figurák, inkább maga a színésznő az, akibe nem lehet nem belezúgni.
Az Édes November Sarája
Vallomással tartozom: az Édes november legyen bármilyen hatásvadász, szentimentális, és úgy összességében nem kimondottan filmklasszikusi minőségű darab, nekem mégis az egyik kedvenc romantikus mozim. Babaarcúan fiatal Keanu Reeves, őszies fényben úszó San Francisco, cuki kutyák és szívszaggató szerelmi tragédia – van az a műfaj, amihez elég ennyi. Ám az Édes novembernek, ha csúcsminősége nincs is, egy valamije biztosan van: Charlize Theronja, aki önmagában is minden irányból tökéletes, ebben a filmben ráadásul a romantikus filmek történetének egyik legelragadóbb nőjét alakítja. Sara vagány, vicces, laza, és olyan erővel árad belőle az élet szeretete, hogy a nyomi kis munkamániás lelkem belészakad. Ráadásul boldogtalan, elcseszett életű macsók életét változtatja meg egy életre. Szerelem első látásra.
Ava az Ex Machinából
Az egészen közeli közelmúlt egyik nagy független filmes kultsikere volt az Ex Machina című zseniális filmdráma, amelyben kényelmesen megfér a high tech és a lélektan, a bizarr jelenetek, a karcosan gyönyörű látvány és a megejtő szépségek – ráadásul kitermelt egy női karaktert, akit nem lehet lehagyni egy ilyen listáról. Ava (Alicia Vikander) egy robotlány, bár ezen alighanem ő is, és alkotója is vérig sértődne, lévén ő a legfejlettebb humanoid mesterséges intelligencia, amit a filmbeli techgigász létrehozott, a film főhősének éppen az a dolga, hogy eldöntse, elmegy-e embernek ez a mesteri gépezet. Hogy a vizsgálat vége mi, azt csúnya nagy spoiler lenne elárulnom, ám annyit mondhatok, hogy Ava figurájába nehéz nem beleszeretni kicsit – a főhősnek nem is sikerül, a nézőnek sem nagyon: törékeny, pihe-puha szépsége, furcsa erotikussága, lefegyverző intellektusa gyakorlatilag tökéletessé teszi, ezzel is bizonyítva nekünk, hús-vér halandóknak, hogy a tökéletes nő nem lehet igazi ember.
A Mielőtt megismertelek Lou Clarkja
Erre a filmre a legtöbb kortárs fiatalember jó eséllyel úgy emlékszik – ha egyáltalán bárhogyan emlékszik –, mint az a nyálas limonádé, amiről összes nőismerősük áradozott, mondván, a lelküket kibőgték a lebénult milliomos fenegyerek és dilis ápolója tragikus románcán. Ugyanakkor, ha bármely említett férfit mégis a film elé vezérelte a sorsa – mondjuk egy erőszakosabb barátnő filmválasztása révén –, aligha bánta meg nagyon, még ha ezt sosem vallaná is be. A női főszereplő, Lou figurája ugyanis olyan ellenállhatatlanul cuki, hogy a Whiskas macska sírva könyörög a receptért. Az őrült, színes, élettel teli és nem utolsó sorban gyönyörű Lou-t ráadásul Emilia Clarke játssza, aki ezzel a filmmel is bizonyította, hogy a világ pazarlása őt olyan karót nyelt figurákra pazarolni, mint a Trónok harca Khaleesije, amikor ilyen fergeteges komika vénája van.
És akkor az apropó még egyszer: a Rögtönzött szerelem már a mozikban, nézze meg mindenki!
