Tudomány

Exobolygók hozták a magyar diák nemzetközi sikerét

Galgóczi Gábor, az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumának tanulója a csillagászat egyik húzóágazatához járult hozzá.

Első helyezést ért el a First Step to the Nobel Prize in Physics (Első lépés a fizikai Nobel-díj felé) elnevezésű középiskolai versenyen Galgóczi Gábor, az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumának diákja, aki dolgozatában a Naprendszerünkön kívüli bolygókkal (exobolygókkal) foglalkozott.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, Waldemar Gorzkowski (1939-2007) professzornak, a nemzetközi fizikai diákolimpia elnökének kezdeményezésére 1992-ben hirdették meg először a lengyel szervezésű versenyt. A First Step versenyt a diákolimpia kiegészítéseként indították útjára. Míg a diákolimpiák középpontjában a számolási és mérési feladatok állnak, a First Step önálló kutatómunka végzésére invitálja a diákokat.

Az évente megrendezett versenyre a résztvevőknek saját méréseik alapján kell tudományos következtetésre jutniuk. Az eredményt és az elméleti hátteret egy 20-30 oldalas, angol nyelvű dolgozatban kell bemutatniuk. A verseny rendkívüli sikerét mutatja, hogy évente általában kétszáz körüli versenydolgozat érkezik a First Step bírálótestületéhez. A verseny fődíja egyhónapos kutatóútra szóló meghívás Lengyelországba, a Lengyel Tudományos Akadémia vagy a vezető lengyel egyetemek egyikére, ahol a nyertes a dolgozatában elkezdett munkát folytathatja.

Galgóczi Gábor dolgozatának témája az exobolygók megfigyelése volt, a méréseket a Polaris Csillagvizsgálóban és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének piszkés-tetői állomásán végezte. A megfigyelt célpontok a 670 fényévnyire, a Herkules-csillagképben lévő HAT-P-14b katalógusjelű bolygó, valamint a 228 fényévnyíre, az Ikrek (Gemini) csillagképben lévő HAT-P-20b és a 956 fényévnyire, a Hiúz-csillagképben (Lnyx) lévő XO-4b voltak.

A fénygörbék alapján Galgóczi Gábor meghatározta az adott rendszerekben keringő bolygók méretét, valamint becslést adott a bolygók körül keringő esetleges holdak tömegére is.

“Galgóczi Gábor dolgozatának különleges érdeme, hogy különböző műszerekkel végzett méréseket, és adatainak további elemzésével (bolygók méretének meghatározása, lehetséges holdak vizsgálata) a csillagászat egyik húzóágazatába tudott bekapcsolódni” – hangsúlyozza az MCSE hírportálja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik