Tudomány

Szőkítőt találtak az űrben

24.hu
24.hu

2011. 07. 07. 10:53

A 400 millió fényévre keringő hidrogén-peroxid molekulák a tudósok szerint elengedhetetlenek lehetnek az élet kialakulása szempontjából, hiszen bomlásukból víz és oxigén szabadul fel.

Korábban a témában:

A felfedezést egy nemzetközi csillagászcsapat az chilei 5000 méter magas fennsíkon álló Atacama Pathfinder Experiment – APEX – teleszkóppal tette.

Megállapították, hogy egy galaxisunkhoz közeli csillag a 400 fényévre található Rho Ophiuchi sűrű kozmikus felhőket, gázokat és port tartalmaz, melyekből új csillagok születnek. A felhők többnyire hidrogénből épülnek fel, de nyomokban tartalmazhatnak más vegyi anyagokat is.

A fény hullámhosszának elemzésével ki tudták mutatni a felhőkben a hidrogén-peroxid létét.

A H2O2 molekula kulcsfontosságú molekula mind a csillagászok, mind a kémikusok számára, hiszen a formációból a peroxokötés gyengesége miatt bomláskor hőfejlődés közben víz és oxigén keletkezik. Mindkettő elengedhetetlen az élet szempontjából.

Az űrbéli hirdogén-peroxid az elméletek szerint a kozmikus porszemek felületén lehet jelen. A felismerés segítheti, hogy a csillagászok jobban megértsék, milyen formában lehet jelen a hidrogén, az oxigén és a víz az univerzumban.

HALVÁNYKÉK OXIDÁLÓSZER

A hidrogén-peroxid halványkék színű folyadék, híg oldatban színtelen. Gyenge sav, erős oxidálószer. Gőze irritálja a szemet és az orrot. Sűrűsége a víznél másfélszer nagyobb. Vizes oldatai is bomlékonyak, és 30%-osnál nagyobb töménység esetében robbanásveszélyesek.

Az iparban színtelenítő- és fehérítőszerként – a kozmetikában szőkítőként – használják, számos tisztítószer alapanyagaként. A vízmentes hidrogén-peroxidot lökhajtásos repülőgépek és rakéták üzemanyagaként alkalmazzák.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.