Bármikor lehet földrengés a budapesti metróban is

Az Átlátszó közérdekű adatigénylés után kapta meg a tervezett paksi bővítéshez szükséges 2016-os földtani kutatások részletes eredményeit, majd ez alapján kijelentette: “Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye”.

Eszerint az erőmű telephelye nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak.

Nem földrengésbiztos a Paksi Atomerőmű

Egy most nyilvánosságra került tanulmány kézirata súlyos kérdéseket vet fel.

Nem létezik földrengésmentes terület

Hagyjuk most a politikát, a törvényeket, Tóth László szeizmológust arról kérdeztük, hogyan kell értelmeznie egy laikusnak az olyan megállapításokat, mint:

• nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye;
• tektonikai törésvonal húzódik a nukleáris létesítmények alatt;
• tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomai figyelhetők meg a körzetben.

A sajtóbeszámolók sok szakszerűtlenséget, csúsztatást tartalmaznak, inkább szenzációkeltésnek lehet őket nevezni. Magyarországon nem létezik földrengésmentes terület, vagyis ezekben az állításokban nincs semmi meglepő

– mondta a 24.hu-nak a szakember.

Körülbelül olyan, mintha azt kérdeznénk: hol van hazánkban esőmentes, szélmentes környék?

A területtel 30 éve foglalkozó szakember a fővárosi metrók és a földrengések összefüggéseit feltáró előadásain például rendre meglepi a kevésbé értő közönséget amikor kijelenti, Budapest földrengésveszélyes terület. Ez van, ehhez alkalmazkodva kell megtervezni és megépíteni a különböző létesítményeket.

Magyarul: a földrengések ellen nem tehetünk semmit, de épületeinket képesek vagyunk adott környezetben “földrengésbiztossá” tenni.

Szabványokról van szó

A fő kérdés inkább az, hogy a környezeti hatások vizsgálatakor korrektül meghatározták-e, mi várható a jövőben, és hogy ennek megfelelően tervezik-e a paksi bővítést. Az idézett tanulmány önmagában nem indokolja, hogy ebben kételkedjünk, véli Tóth László.

A földrengésveszély vizsgálatakor a szakemberek minden elérhető információt összegyűjtenek, ezek alapján adnak meg több értéket, a két legfontosabb, hogy milyen valószínűséggel és milyen erős rengés képzelhető el adott tektonikai alterületeken.

Pakson 100 ezer évente várható olyan erősebb rengés, amelynek hatására a felszín vízszintes mozgása eléri 0,34 g-t (azaz a nehézségi gyorsulás 34 százalékát). Ez nem kevés – jegyzi meg Tóth László. A rengések gyakorisága megfelel a nemzetközi előírásoknak, vagyis egy ilyen rengés esélye kevesebb, mint 10-5 /év. Szabványokról van szó, nincs alóluk kibúvó.

Ki kell bírnia

Magyarországon bárhol és bármikor előfordulhatnak kisebb és közepes erősségű földrengések, Paks környékén is – az atomerőmű építésekor sem “földrengésmentes” zónákat keresnek, mert ilyenek nincsenek.

A megoldás, a létesítményeket úgy kell megépíteni, hogy azok kibírják a környéken potenciálisan kirobbanó legnagyobb rengéseket is.

És nemcsak a rengéseket, hanem azok olyan komoly másodlagos hatásait is, mint például a talajfolyósodás. Paks I-nél az építés előtti földrengés-veszélyeztetettségi felmérés igencsak zavaros volt, de Paks II-nél a szakember a most kiszivárgott információk alapján nem lát semmiféle, eddig ismeretlen vagy eltitkolt problémát.

(Kiemelt kép: Paks II. beruházás helyszíne, háttérben az erőművel, MTI/Máthé Zoltán)