A kettős élelmiszer-minőséget a termékek vizsgálatán túl más oldalról is bizonyítani szeretné a Földművelésügyi Minisztérium, kiemelve, milyen fontos a lakosság témával kapcsolatos tapasztalatainak, véleményének megismerése is. Ezért bízták meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) egy felméréssel.
Ebből azt szűrték le, hogy
Minden második magyar? Ehhez talán az kellene, hogy minden magyar személyesen tapasztalhassa meg, hogy milyen a Nyugat-Európában kapható élelmiszer. Vagyis hogy kiutazzon, ott vásároljon a boltban, és meg is egye. De nyilván nem erről van szó. És ha megengedőbbek vagyunk: más felmérésekből is szokás általánosítani.
A KSH adatai szerint egyébként a külföldi utazások száma tavaly összesen 18,895 millió volt, idén az első negyedévben pedig 4,3 millió. Az idei első negyedéves adatok alapján az egynapos kirándulások adták az utazások kétharmadát, és ezen belül Ausztria és Szlovákia vitte a prímet (összesen 80 százalékban). Többnapos utakra 86 százalékban az Európai Unióba utaztak a magyarok. Egy kis térkép is készült, amiből látszik, hogy például Németországba 279 ezer, Ausztriába 225 ezer utazást regisztráltak az idei első negyedévben.
Az adatokból akár az is következhetne, hogy 10-ből 7-8 magyar eljuthatott Nyugat-Európába, de persze azt nem tudjuk a statisztikából, mennyi lehetett az átfedés, vagyis hányan voltak többször is. És a kettős élelmiszer-minőséghez visszatérve: az is előfordulhat, hogy Jóska ajándékba hozott Erzsinek, Lajosnak valamit nyugatról, így ők is megtapasztalhatták a különbséget, annak ellenére, hogy ki sem mozdultak Magyarországról.
Reprezentatív volt a felmérés
A Nébih-felmérésnél az adatgyűjtés kvantitatív módszertannal történt, nagy elemszámú (1001 fős) kérdőíves megkérdezéssel, korcsoportra, nemre és földrajzi régióra a KSH 2011-es népszámlálása alapján reprezentatív minta adta az elemzés alapját.
A felmérésben megkérdezték a válaszadóktól, érzékeltek-e már eltérést a Nyugat-Európában és Magyarországon azonos márkanév alatt forgalomba hozott termékek minősége között. Három lehetséges válasz volt: Igen/Nem/Nem tudom, nincs tapasztalatom. A válaszadók 49,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tapasztalt ilyen jelenséget, 20% nem tapasztalt, 30,5% pedig nem rendelkezett személyes tapasztalatokkal.
Arról is van egy ábra, hogy mely terméknél tapasztaltak eltérést.
Mivel itt 575 említésről van szó, valószínűleg lehettek olyanok, akik többféle terméknél is jelezték ezt. (Hiszen az 1001 megkérdezett 49,5 százaléka csak 495 – ennyien tapasztaltak eltérést.)
Ezzel szemben feltűnően kevés azon válaszok száma, amellyel besorolták, hogy minőségben vagy a termék finomságában éreztek-e különbséget. Mindössze 270 ilyen válasz van, és ezek közül 263 jelzi azt, hogy a nyugaton vásárolt termék minősége vagy íze jobb volt.
A minisztérium ki is emelte, hogy az észlelt különbség a magyar vásárlók számára kedvezőtlen volt: azon közül, akik tapasztaltak valamilyen különbséget, 97% rosszabbnak érezte a Magyarországra behozott termékeket, mint amit a nyugat-európaiak asztalára tesznek a nemzetközi gyártók.
A 97 százalék igaz, ha azt nézzük, hogy a 270 különbségből 263 negatív volt a magyar termékekre nézve. Csakhogy összesen 575 különbséget jeleztek. Ahhoz képest a 263 koránt sem 97 százalék. És hogy a fennmaradó 305 esetben (ami több, mint a jelezett különbségek fele) miben találtak eltérést a megkérdezettek, és az merre billenti a mérleg nyelvét, arra nem találtunk utalást sem a közleményben, sem a Nébih oldalán lévő dokumentumokban, sem a minisztérium válaszában.
Így tálalták
A felmérésből, mint írják, kiderült az is, hogy a fogyasztók (=válaszadók) túlnyomó többsége elvárja, hogy a nemzetközi élelmiszermárkákat minden országban azonos összetétellel hozzák forgalomba (82% ért egyet vele), s ha nem így történik, akkor ezt kötelező legyen a termékeken világosan jelezni a vásárlók számára (86% ért egyet vele).
És mindezek alapján kifejtették:
A reprezentatív felmérés eredményei is alátámasztják tehát a Kormány és a Földművelésügyi Minisztérium által már megkezdett intézkedések helyességét. A magyar kormány ugyanis már korábban Brüsszelhez fordult a probléma miatt. Magyarország mellett a szlovákok, csehek, szlovénok, horvátok, románok, bolgárok, görögök szerint is elfogadhatatlan gyakorlat, hogy közel 100 millió európai állampolgár juthat silányabb élelmiszerhez, mert a nagy élelmiszergyártók kettős mércét alkalmaznak a nyugati és a kelet-európai emberek számára fogalmazott élelmiszereknél. A végkövetkeztetés: Brüsszelnek fel kell lépnie ez ellen.
Hogy a legutóbbi magyar élelmiszer-vizsgálat mit támasztott alá, és mit nem, arról itt írtunk:
Az FM nem csak vizsgálatokat rendel el a kettős élelmiszer-minőség igazolására, hanem kidolgozott egy jogszabály-tervezetet, amelynek értelmében ha egy multinacionális cég Magyarországon és Nyugat-Európában is forgalmaz egy-egy terméket, de a két termék minőségében, összetevőiben eltér, azt a magyar vásárlók számára felirattal kelljen jeleznie a cégnek. A tervezetet jelenleg az Európai Bizottság vizsgálja, mivel jogilag ők tudnak fellépni a jelenség ellen. A Földművelésügyi Minisztérium a helyzet megoldásáig javasolja a kiváló minőségű hazai termékek előnyben részesítését. (Hogy ezt a kifejezést definíciószerűen használták-e, nem tudjuk. Emlékeztetőül: hazai termék = az összetevők legalább fele magyar.)
Megtudtuk még, hogy a témában emellett további vizsgálatok zajlanak, a szaktárca május végétől újabb 30-35 termékpár vizsgálatát rendelte el.
