2017. áprilisban a bruttó átlagkereset (a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél, teljes munkaidőben) 303 000 forint volt, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset szintén 14,6 százalékkal emelkedett áprilisban, és családi kedvezmény nélkül 201 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 209 300 forintra becsülte a KSH.
Egy hónapja még a bűvös határok alatt voltunk:
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, illetve a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással a statisztikusok szerint.
Január – áprilisban
2017. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 287 100 forint, az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított –nettó kereset 191 000 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlagot 198 800 forintra becsülték. Az év első négy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 11,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva – áll a friss jelentésben. (A közfoglalkoztatottaknál a növekedés mindössze 3 százalékot tett ki.) A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,5 százalékos növekedése mellett a reálkereset 9,2 százalékkal emelkedett.
- A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (582 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (178 400 forint).
- A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 107 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9200, illetve 8600 forint.
- A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 301 000 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6% volt.
- A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 12,1 százalékkal nőttek.
- A munkajövedelem 11,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Az NGM a bérek további felzárkózására számít
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a mérsékelt inflációnak is köszönhetően a bérek reálértéke 9,2 százalékkal nőtt, ezzel 52 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése. Az idei év elejéhez hasonló létszámnövekedés az ezredforduló óta nem következett be Magyarországon a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a létszám így stabilan, hónapok óta meghaladja a 2 millió főt – tette hozzá Varga Mihály.
Szerinte a kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak és a kialakult bérfeszültségeket is enyhítheti, egyfelől tovább ösztönözve a munkavállalási hajlandóságot, másfelől fokozva a magyar munkaerő megtartását. A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, az erős munkaerő-kereslet fennmaradását segíthetik a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, az alacsony nyersanyagárak, a kormány intézkedései következtében fellendülő lakásépítések, valamint az EU-s források kifizetésének felgyorsítása is.
A minisztérium a hatéves novemberi bérmegállapodás hatására – a kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradása mellett – a gazdasági növekedés további élénkülésére és a bérek felzárkózására számít a következő időszakban.
Elemzők: továbbra is két számjegyű béremelkedés lehet az idén
A versenyszférában tapasztalható jelentős bérnyomás és bérverseny, illetve a költségvetési szféra bérrendezéseinek hatásával magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők az áprilisi jelentős béremelkedést, amire több mint egy évtizede nem volt példa. Az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban két számjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is a szakértők szerint.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint idén a 13 százalékot megközelítő mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Így a várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet idén.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedés tempója, éves átlagban meghaladhatja 10 százalékot, míg az átlagos infláció 2,2 százalékosra gyorsulhat, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedésre lehet számítani az idén.
