Nem fogja elérni a vizes-vb költsége három év (2015, 2016, 2017) során évente a magyar költségvetés 0,25 százalékát. A felújítások és építkezések jelentős részére egyébként is szükség volt, a rendezés csak kikényszerítette azokat. A Duna Aréna 21 milliárdba került és a vb után bárki használhatja majd, a Puskás-stadion felépítésének véghatárideje 2019. Mindezekről Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos beszélt a Sport TV Mai helyzet című műsorában.
A Duna Arénáról azt tudjuk elmondani, hogy határidőn belül, példátlan gyorsasággal, költségkereten belül, egyetlen fillér növekedés nélkül felépült. 2015 tavaszán tartottunk egy közbeszerzési pályázatot, ezen a legolcsóbb ajánlat 49 milliárd Ft volt, abból 10 milliárd az áfa, ami már vissza is jött a költségvetésbe. Ebből a 49 milliárd forint mínusz áfa költségből építettünk a 21 milliárdos Duna Aréna mellett gátat Angyalföldön, bontottunk, közműmunkákat végeztünk, terveztünk. Ebből az Aréna 21 milliárd forint volt. Ez ennyi volt 2015 áprilisában, amikor a legolcsóbb ajánlattal megnyerte a cég, amelyik felépítette, ezt hagyta jóvá egy nyilvános kormányhatározat, a közbeszerzés dokumentumai is nyilvánosak voltak, a nyilvános szerződés is ezt az összeget tartalmazta
– nyilatkozta a Sport TV Mai helyzet című műsorában Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos.
Ehhez hozzátette, rendkívüli helyzetben lépett be Magyarország, mint a 2017-es vizes-vb házigazdája, más rendezőknek hét éve van felkészülni a vb-re, Budapestnek kettő. Soha sehol nem építettek például ilyen rövid idő alatt világszínvonalú uszodát.
Amikor elvállaltuk ezt a rendezést, nagyon rövid idő alatt kellett döntést hozni, de felelősen kielemeztük, hogy bírja-e az ország, megbecsültük ennek a költségeit, a becslések azt mutatták, hogy ez semmiképpen sem fog a három évben, amikor erre felkészültünk (2015, 2016, 2017) költségvetésében évente a magyar költségvetésnek többe kerülni, mint a költségvetés 0,5 százaléka sem. Nem fogja elérni a vizes-vb költsége három év során évente a magyar költségvetés 0,25 százalékát, és rengeteg haszonnal jár
A hasznok közül kiemelte, hogy az uszodát bárki használhatja majd a hét minden napján a vizes-vb után, amikor szétszerelik az ideiglenes lelátót, amiből P+R parkolóház épül majd. Nő tehát az igénybe vehető vízfelület Budapesten, a gyermekek és a felnőttek számára egyaránt.
A költségek jelentős részét téves a vizes-vb költségének számolni, mert vízfelületre vizes-vb nélkül is szükség volt, a Komjádi-uszoda felújítására már rég szükség lett volna, a vizes-vb csak végre kikényszerítette. Az 1930-as években épült Hajós Alfréd uszoda felújítására szintén szükség volt. Ezeket téves a vb nyakába varrni, mert ezek nélküle is felmerültek volna. Évtizedek óta beszélnek a városépítészek arról, hogy a Duna-partot birtokba kell venni. Edzőbázisa lesz a Duna Aréna a magyar verseny- és utánpótlássportnak, és a nagyközönségé is, mert nem kell messzire utazni, ha magyar világsikereket akarunk látni
– fogalmazott Fürjes Balázs, aki kiemelte az előnyök között azt is, hogy a vb „térképre teszi” Budapest, munkahelyeket teremt és fellendíti a turizmust és vendéglátóipart.
A Puskás Ferenc Stadion is szóba került, a kormánybiztos bizakodó a határidővel kapcsolatban.
2019 a véghatárideje a Puskás-stadion felépítésének. Megadatott, hogy részt vehettem a Fradi-stadion határidő előtti felépítésében, most a Duna Arénát sikerült határidő előtt átadni, azért a Puskás-stadion a valaha volt legnagyobb magyarországi építkezés. Az építők végzik a dolgukat, én nagyon bízom benne, hogy határidőre elkészülünk. A bruttó összeg áfával növelten 180 milliárd forint, ebből körülbelül 40 milliárd az áfa, amit le lehet vonni, mert visszajön a költségvetésbe 3 év alatt. Nemzetközi összehasonlításban azt lehet mondani, hogy egy átlagos költségű stadion lesz a mi új nemzeti stadionunk.
A Puskás-stadionnak 2020-ig mindenképp el kell készülnie, mivel a következő Európa-bajnokság története során nem egy városban zajlik majd, hanem 13 európai országban, köztük Budapesten is. Magyarországon három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendeznek majd.
