Valószínűleg két legyet akart ütni egy csapásra az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), amikor az úgynevezett szélessávú, azaz modern és gyors internetezés hazai elterjesztésének szándékával 600 millió forintos keretösszegű pályázatot hirdetett meg. Egyrészt le kívánta csendesíteni az addigi támogatási rendszer miatt folyamatosan reklamáló piaci érdekcsoportokat, másrészt bevitte a demográfiai elemet a koncepcióba: szupergyors internetet akar vitetni a kistelepülésekre is. A lecsendesítés azonban nem sikerült, hiszen a mindeddig legnagyobb hanggal támogatásért lobbizó kábeltévés cégek most egyenesen becsapva érzik magukat: lényegében ezek a társaságok járták ki azt a lehetőséget, hogy mások multimédiás internet fejlesztésébe kezdjenek vidéken.
Szélessávú technológiák
ADSL. Magyar-országon a leg-ígéretesebb ütemben fejlődő megoldás. Az internetezéshez a telefontársaságnak komoly befekte-téssel kell erre alkalmassá tennie területi központjait. Előnye, hogy a nagy sávszéles-ség nem csökken, ha egy-egy területen növekszik az előfizetők száma, valamint az adatforga-lomtól független a havi átalánydíj. Hátránya, hogy csak a telefonközpontokhoz viszonylag közel eső háztartásokban építhető ki, a kistelepüléseken ma még kockázatos befektetésnek számít.
KÁBELTÉVÉS HÁLÓZAT. Elsősorban a nagyvárosok kedvelt szélessávú internetes lehetősége. Nem minden kábeltévés hálózat alkalmas a nyújtására, a szükséges fejlesztések komoly beruházást igényelnek. Előnye, hogy nincs szükség telefonvonalra, havi átalánydíjas rendszere versenyképes az ADSL szolgáltatáséval. Hátránya, hogy az internetezés gyorsasága esetleg csökkenhet, ha egy adott szűk területen nagyon sok az előfizető, illetve a szolgáltatók gyakran havi adatátviteli korlátot is kénytelenek megállapítani.
VEZETÉK NÉLKÜLI HELYI HÁLÓZAT (WLAN). Hosszú távon a kisebb települések ellátásának egyik legfontosabb technológiája lehet. Működési elve hasonló a mobiltelefonhoz, egy-egy magas pontra helyezett adótorony a környék összes olyan háztartását képes kiszolgálni, amely műszaki értelemben arra „rálát”. Előnye, hogy viszonylag kis beruházással telepíthető, nincs szükség sem telefonos, sem kábeltévés hálózatra. Hátránya az ügyfél számára megállapított magas belépési díj, illetve a minőség romlásának a veszélye, ha egy területen túl sok szolgáltató egyeztetés nélkül kezd működni.
MŰHOLD. Világ-szerte gyerek-cipőben járó szolgáltatás. Elsősorban ott ajánlják, ahol más megoldás nincs. A vételhez digitális műholdvevő készletre és egy hagyományos, telefonos internetkapcsolatra is szükség van. Előnye, hogy bárhol elérhető, hátránya, hogy a havi költségeket a kétirányú kommunikációhoz szükséges telefonos internet díja is növeli.
A kábeleseket tömörítő érdekszövetségek tehát lényegében nem a Matáv, hanem a technológiájukkal szemben versenytárs ADSL egyoldalú állami támogatásának leállításáért lobbiztak. A tárca szerint a pályázat technológia-semleges lett, és a szöveg elméletileg vitathatatlanul az is. Az adókedvezményt igénybe vevőket – vagyis az ADSL-t fejlesztő Matávot – a támogatásra jogosultak köréből kizáró passzus viszont mégis arra utal, hogy a gyakorlatban felmerült egyfajta ellentételezési szándék. Ha volt is ilyen, az nem valósult meg, hiszen a kábelesek továbbra is sérelmezik, hogy nem tudnak támogatásért folyamodni. A pályázathoz vagy zöldmezős beruházásként kellene kábelt fektetniük a legföljebb néhány potenciális előfizetőt rejtő falvakban, vagy a már meglévő hálózataikat kellene modernizálniuk. A kistelepülési kábeltévéket üzemeltetők többsége viszont családi, megélhetési vállalkozás, amely a támogatás feltételeként előírt ISO 9001-es minőségtanúsítvány megszerzésének milliós költségét nem tudja kifizetni – állítják az érdekvédelmi szervezetek. „Valószínűsíthető, hogy a 15 ezer főnél kisebb településeken messze nem csak családi kisvállalkozások tulajdonában vannak kábeltévés szolgáltatók, másrészt ha így is volna, ma már egyikük számára sem lehetetlen megszereznie a minősítést, amely a hazai és a nemzetközi verseny élénkülésével aligha lesz nélkülözhető” – vág vissza a minisztérium.
VEZETÉK NÉLKÜL. Akarva-akaratlanul, de a pályázat „telibe talált” egy bizonyos piaci érdekcsoportot, a szélessávú internetet vezeték nélküli technológián nyújtó vállalkozásokat. „Való igaz, hogy a kiírás szinte tökéletesen megfelel a lehetőségeinknek, ezért biztosan pályázni fogunk” – ad hangot elégedettségének Bódy István, az Óbudán és a Pilis hegység déli lábainál fekvő településeken szolgáltató Mikroweb Internet Kft. ügyvezető igazgatója. A kis cég közel húsz olyan településen kíván megjelenni, ahová állami támogatás nélkül nem ment volna. Ezek mindegyikén 1-3 millió forintos beruházással rövid idő alatt kínálhatja szélessávú netes termékeit, és számításai szerint akár két év alatt eljuthat az üzemi nyereség termelésének szintjéig. Ha a Mikroweb példáját a gombamód szaporodó hasonló társaságok is követik, számos kistelepülésen terjedhet el a technológia. Ettől azonban nem fog látványosan megugrani a magyar internetezők száma, egy-egy ilyen településen ugyanis ma 10-20 háztartásra tehető a szolgáltatás iránti kereslet. Sok szakmai szereplő ezért nem látja világosan, hogy a szaktárca az internetezés elvi lehetőségét, vagy a ténylegesen internetezők számát kívánja növelni a támogatásokkal.
