Nem hagyjuk! Nem hagyjuk!
Demokráciát!
Viktor, takarodj!
Szabad ország, szabad internet!
E rigmusok 2014-ben hangoztak fel: október 26-án tartottak tüntetést az internetadó bevezetése ellen.
Több hasonlóság van az akkori, és a mostani tüntetéssorozat között.
- mind a kettő egy konkrét ügy melletti kiállás, ami hatalmas tömegeket tudott megmozgatni,
- habár egy konkrét ügy volt a kiindulópontja, hamar általános kormányellenes tüntetéssé fajult,
- a tömeg pár nap alatt, spontán szerveződött, főleg fiatalokból állt.
És persze jó pár különbség is akad:
- a Hír Tv akkor még a kormány oldalán állt, a tiltakozók meg is rohamozták stábjukat,
- a tüntetők megostromolták a Fidesz-székházat, maszkos arcok tűntek fel a tömegben, oszlatás lett a megmozdulás vége,
- és az eredmény, hiszen Orbán visszavonta a netadót.
Hogy a CEU melletti tüntetések . Többek között erről is kérdeztük Gulyás Balázst, a 2014 októberi tüntetések főszervezőjét.
Látványosan értelmetlen intézkedés
Gulyás a 24.hu-nak elmondta, a 2014-es megmozdulás és a CEU melletti kiállás között több hasonlóság is van. A hatalmas tömegen túl például az, hogy
mindkettő a kormány látványosan értelmetlen intézkedése ellen szerveződött. Olyan döntés ellen, amit nem lehet logikus érvekkel megindokolni.
Szerinte a CEU-s és a netadós tüntetés is arról szól, hogy
Ő úgy látja, hogy a megmozdulás békés marad és az embereknek nem a rendőrökkel, hanem a rendszerrel van problémájuk. Gulyás szerint ezt a törvényt semmiből se állna visszavonni.
Fotó: MTI/Marjai János
A Gulyás Márton melletti kiállást tartalmilag indokoltnak tartja, mert az ügyészség mással vádolja, mint amit elkövetett. Azt pedig nem lehet elvárni, hogy több ezren legyenek egy délután meghirdetett esti tüntetésen.
A netadós tüntetések főszervezője szerint sincs a CEU-s megmozdulásoknak igazi arca, ami nem feltétlenül rossz, hiszen sokkal nehezebben követhetőek le azok, akik az események élére álltak.
Az pedig jól mutatja az elégedetlenséget a kormánnyal szemben, hogy különböző csoportok szervezik maguktól a tüntetéseket.
– nyilatkozta.
Aktív állampolgári részvétel
A tüntetés fontos eszköz, vélhetően minden résztvevőnek jó látni, hogy sok ember ugyanúgy gondolkozik, mint ő, és még eredményeket is lehet elérni a tiltakozással. Ám ha hosszútávon gondolkodunk, akkor fontos lenne emellett az általános állampolgári aktivitás növelése.
– mondta.
Várady szerint jó kiindulópontja lehet ennek, ha családi, baráti körben tartott összejöveteleken a résztvevők maguk keresik a választ arra, hogy mivel járulhatnának hozzá a közösséghez:
Például melyik civil szervezetnek adják az 1%-ot? Hogyan lehetne önkéntes munkával rendbe hozni egy közparkot, amire az önkormányzatnál nem jutott forrás? Milyen ügyet, célt támogassanak? Pénzzel vagy önkéntes munkával? Mennyi időt tudnának erre szánni?
Arra a kérdésünkre, hogy ebből, hogyan lesz például szabad oktatás, azt mondta, nem lehet egyik pillanatról a másikra csodát várni.
Fotó: MTI/Marjai János
A fenti példa egy jó demokrácia-gyarkorlóterep lehet – válaszolta.
Családi-baráti körben aktívan teszünk valamit a közösségért és valószínűleg ezen keresztül többet megtudunk a jogainkról és a közösségi lét felelősségeiről is. A tapasztalat az, hogy a közügyekről történő beszélgetések, megoldáskeresések és az aktív részvétel szorongás oldó, félelem érzet csökkentő, magabiztosságot adó hatással is bírnak. Így pedig megnő az esélye annak, hogy egy-egy elhibázott kormányzati döntés megváltoztatásáért sokkal határozottabban lépünk fel. Többek között azért, mert a tapasztalatok birtokában nem azon kell töprengeni hetekig, hogy egyáltalán meg merjük-e tenni a lépést.
– mondta.
