Ezt kérdezte a szocialista Tóth Bertalan a nemzetgazdasági minisztertől, miután egy volt amerikai diplomata a minap közölte,
hogy az ún. „külkereskedelmi tükörstatisztikák”, illetve a legfrissebb ENSZ-kimutatások is arra utalnak, hogy a magyar gazdaság több szektora is erősen érintett az áfacsalásokban.
Ez azt jelenti, hogy több árucikk esetében is sokkal több kivitelt regisztráltak az országok, mint amennyit a magyarok importként elkönyveltek, vagy fordítva, noha az exportáló ország statisztikáiban megjelenő exportnak meg kellene egyeznie az importáló ország adataiban megjelenő importtal.
Különösen az Egyesült Királyságból érkező autókat, a kínai telefonokat, a délkelet-ázsiai elektronikus eszközöket, valamint a francia repüléstechnikai műszereket érintő magyar import, illetve az olajipari termékeket és növényi olajokat érintő magyar export esetében kiemelkedő eltéréseket lehet látni az elvileg behozott/eladott áruk értéke, és a ténylegesen megfizetett adómértékek között.
Amerikai külügyminisztérium egykori közgazdasági szakértője szerint ez akár több százmilliárdos adókiesést eredményezhet évente a magyar költségvetésben, ezért az ellenzéki politikus az alábbi kérdésekre várt választ:
1 . Egyetért-e a fenti állításokkal, miszerint még mindig jelentős értékű áfacsalások jellemzik a magyar gazdaság bizonyos szektorait?
2. Milyen összeget tart reálisnak a minisztérium a költségvetést évente megkárosító áfacsalások összegével kapcsolatban?
3. Volt-e állami adóhatósági vizsgálat 2010 óta az Egyesült Királyságból érkező autók, a kínai telefonok, a délkelet-ázsiai elektronikus eszközök, valamint a francia repüléstechnikai műszerek importjával érintett magyarországi adóalanyok, illetve az olajipari termékek és növényi olajok exportjával érintett magyarországi adóalanyok esetében? Ha igen, milyen megállapításokat tett az adóhatóság, hány adózó ellen alkalmazott szankciókat?
4. A minisztérium rendelkezésére álló adatok ismeretében milyen termékek/szolgáltatások exportját, valamint importját érinti leginkább az áfacsalás Magyarországon?
Nem jól tükröz a tükörstatisztika
A nemzetgazdasági miniszter helyett parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára válaszolt. Tállai András jelezte, hogy tükörstatisztikával nem lehet mérni a körhintacsalást. Az EU nem is követi ezt a módszertant, mert régóta ismert, hogy a gyakorlatban a tükörstatisztikák eltérésének – az áfacsaláson kívül – számos oka lehet. A kérdésben említett importált repülőgépek például adatvédelmi okból nem jelentek meg a statisztikában, de ez nem torzítja a GDP-statisztikát, mivel a külkereskedelmi adatokat a KSH korrigálja.
A csalások mérésének EU-s szinten elfogadott módszere az áfarésszámítás, amely nemcsak a körhintacsalások, hanem más csalások és egyes mentességek hatását is tartalmazza.
A gépjármű-kereskedelem területén a csalások nem a brit, inkább a holland, belga, német és osztrák gépjárműimportra jellemzőek. Repüléstechnikai műszerre vonatkozó jelzés az elmúlt időszakban nem érkezett Magyarországnak. A brit adóhatóság jelzése alapján az áfamentes termékimporthoz kötődő vámeljárással érintett importáruk vonatkozásában az Egyesült Királyságból jellemzően ruhaneműk és nem telekommunikációs eszközök érkeznek.
Az olajgyártással foglalkozó adózói körnél 2010-től jelentős számú ellenőrzést folytattak le és az élelmiszer, ital, dohányáru nagy- és kiskereskedelemmel foglalkozó adózók körében is folyamatos vizsgálódnak.