A Hewlett-Packarddal jó egy éve fuzionált Compaq Magyarország körülbelül két évvel ezelőtt kezdett el dolgozni egy találmányon a Drótposta Kft.-vel és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézettel közösen. A biztonság és bizalom témakörében folytatott, 200 millió forintos költségvetésű projekthez a Nemzeti Kutatási-fejlesztési Program adta felerészben a forrást. A nyolctagú kutatócsoport arra vállalkozott, hogy kidolgoz egy módszert a fizikai tárgyak egyedi és másolhatatlan azonosítására – tudtuk meg Haraszti Attilától, a Hewlett-Packard Magyarország technológia és infrastruktúra üzletágának vezetőjétől.
A megoldáshoz egy, az orosz-amerikai rakétaleszerelési programnál használt módszer adta az ötletet. A rakéták azonosítását akkoriban úgy végezték el, hogy az oldalukat egy kis területen elektromikroszkóppal feltérképezték, ennek alapján azután egyértelműen meg lehetett őket különböztetni.
Innovációk a világban
A HP kutatási-fejlesztési központja, a HP Labs összesen hat helyszínen működik világszerte. A központ a kaliforniai Palo Altoban van, a második legnagyobb kutatórészleg pedig az angliai Bristolban. A HP emellett a Massachusetts-i Cambridge-ben, az indiai Bangalore-ban, az izraeli Haifa-ban, illetve Tokióban működtet K+F központokat. A HP Labs aktív partneri kapcsolatot ápol a HP különböző üzletágaival, emellett pedig a világ vezető akadémiai, iparági és kormányzati kutatócsoportjaival. A HP Labs emellett kiválasztott stratégiai ügyfelekkel is együttműködik különböző technológiák és megoldások kifejlesztésében. Az 1966-os megalakítása óta a HP Labs és az elődcégek kutatóintézetei számos találmányt és újítást dolgoztak ki, a tintasugaras nyomtatástól kezdve a RISC technológián át az AltaVista keresőmotorig bezárólag. Az újabb innovációk között szerepel a 64 bites architektúra (IA-64), amelyen az Intel Itanium processzorai alakulnak, a filmminőséget produkáló Photosmart digitális kamerák és nyomtatók vagy az automatizált storage menedzsment. A HP Labs a következő területekre összpontosít: következő generációs számítástechnika, nyomtatás és képkészítés, iparági együttműködések, technológiák a szolgáltatások számára, ügyfél rendszerek, új technológiák.
A magyar kutatók olyan módszert próbáltak kikísérletezni, amely az előbbi eljárást olcsóvá és egyszerűen hozzáférhetővé teszi, miközben a jelzés továbbra is egyedi és könnyen azonosítható marad. Ezt úgy lehet elérni, ha egy 5×5 milliméteres felületen számos kis méretű gömböt helyeznek el, amelyek helyzete azután alkalmas az egyértelmű azonosításra. Fontos volt, hogy háromdimenziós formát találjunk, a kétdimenziós formákat ugyanis a mai másolóberendezések már könnyedén reprodukálni tudják – magyarázta Haraszti Attila.
A kutatók többféle anyaggal próbálkoztak, végül egy olyan műgyantánál kötöttek ki, amelyben mikroszkopikus méretű, 10-20 mikron átmérőjű üveggolyók vannak véletlenszerűen szétszórva. A mindennapi életben ez az anyag gyakran előfordul környezetünkben – például ilyen fényvisszaverő fóliával borítják be a közlekedési táblákat.
A fólia kis darabjáról két felvételt készítenek egy 640×480 pixel felbontású, speciálisan átalakított webkamerával: egyet szórt fényben, egyet pedig az objektíven át megvilágítva. A második felvétellel a hamisított jelzéseket tudják kiszűrni, mivel a gömbök alján elhelyezkedő apró homorú tükrök a fényt szűk térszögben ugyanoda verik vissza, vagyis a direkt fényben az üveggolyók világítanak. A zt is meg kellett oldaniuk a kutatóknak, hogy a 25 négyzetmilliméter területű felületen elhelyezkedő, mintegy 200 golyó helyzetét mikrométeres pontossággal le tudják mérni, ezért a fólián pozicionáló pontokat is el kellett helyezniük. A HP üzletágvezetője elmondta: ma három olyan készülék van, amely alkalmas a mérésre.
Mesterséges ujjlenyomat
A találmány a keresztségben – nem egészen pontos elnevezéssel – a “digitális vízjel” nevet kapta: valójában inkább egyfajta mesterséges ujjlenyomatról van szó, amelynek csak a feldolgozása történik digitális úton. A találmányt a HP külföldi szakértői is megvizsgálták, és érdemesnek találták arra, hogy a szabadalmi eljárást finanszírozzák. Az elmúlt időszakban az Európai Találmányi Hivatal közreműködésével már 27 országban jegyezték be a szabadalmat, és az eljárás az Egyesült Államokban is folyamatban van.
Haraszti Attila szerint ritka alkalom, hogy magyar tudósok közreműködésével, állami támogatásból gyakorlatilag világszabadalmat dolgozzanak ki. Az sem mindennapi dolog, hogy egy multinacionális cég leányvállalatánál, ahol nincs külön kutatórészleg, a konzultációs üzletágon belül létrejött “kósza” ötletből szabadalom legyen. Elismerésre méltó az is, hogy az idén tavasszal a HP által megrendezett belső konferencián az 1500 témajavaslat közül a rendezvényre bekerült 86 téma között ott volt a “digitális vízjel” is. A szabadalmaztatás kapcsán szoros munkakapcsolat alakult ki a HP Laboratories angliai kutatási-fejlesztési központjával.
Piaci bevezetés – határok nélkül
A találmány tehát fizikai tárgyak egyértelmű azonosítását teszi lehetővé, gyakorlati felhasználása így rendkívül sokrétű lehet – többek között akár hitelkártyáknál is alkalmazható lenne. A mágnescsíkokkal ellentétben ugyanis a digitális vízjel hiteles és másolhatatlan. Hasonlóképpen, a vállalati leltárok készítését is leegyszerűsíthetik a módszerrel. A széles körű alkalmazhatóságot elősegíti, hogy a digitális vízjel előállítása rendkívül olcsó, és a méréshez szükséges webkamera az átalakítással együtt sem kerül többe 50-60 ezer forintnál.
Ez az összeg még kevesebb lehet, ha a HP valóban elkezdi a műszerek tömegtermelését. A HP Magyarország üzletágvezetője szerint erre leghamarabb 2005 körül kerülhet sor. A HP egyébként is erős a biztonsági megoldások szállításában – tette hozzá Haraszti Attila –, a digitális vízjel esetében egy olyan megoldást tud majd kínálni, amely más cégeknél nincs, és szállítani tudja majd az ehhez szükséges eszközöket is.
