Már 2012-ben arról írtunk, hogy a röplabda, amelyik a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong mellől kimaradt a TAO-támogatás kezdeti rendszeréből, mindenképpen szeretne hozzáférni a húsosfazékhoz. Azóta kopogtatnak itt is, ott is és várnak a sorukra.
Ezen nem csodálkozunk. A TAO-támogatás a sportban egyfelől arra lenne hivatott, hogy segítségével a sportegyesületek, szövetségek a 40-50 éve parlagon heverő, leromlott állagú sportingatlanokat felújíthassák, újakat építsenek, másfelől alapvetően az utánpótlás sportot, annak feltételrendszerét támogatja.
Következésképp a TAO-rendszer nem rossz ötlet, sőt, kifejezetten jó, hasznos. A baj az, hogy csak elméletileg van ez így. Mert míg a többség korrektül gazdálkodik a lehetőséggel, sokan bizonyítottan nem. Ők a zavarosban halásznak.
Kialakult rendszer az is, hogy a vállalatok és az egyesületek közé beékelődő közvetítők követelik vissza a százalékokat. Persze mindig azzal védekeznek, hogy nem nekik kell, hanem valaki más túl éhes. Minimum öt, de ha nagyon meg vagy szorulva, akkor negyven százalék is lehet a juss. A kormányközeli cégeknél húsz százalék az alap
– nyilatkozta Újvári Gábor, a Mészöly Focisuli szakmai alelnöke az utanpotlassport.hu-nak még 2015-ben azzal kapcsolatban, mi az általános eljárás a TAO-támogatások körül.
Ezt még nem is nevezhetjük kifejezett lopásnak, csalásnak, ebben az esetben maradjunk a sikerdíj kifejezésnél annak ellenére, hogy mind adójogilag, mind pedig erkölcsileg is jelentősen megkérdőjelezhető a jelenség.
Ami már az igazi csalás kategória, az az, ha a beszerzéseket jelentősen túlárazzák, az infrastrukturális fejlesztéseket túlszámlázzák, továbbá az, ha az edzők beosztásával játszanak – csakhogy a leggyakoribb hármast jegyezzük le. Ha hiszik ha nem, Magyarországon előfordul olyan felnőtt csapat, amelynek játékosai papíron utánpótlásedzők is egyben.
Megjegyzendő, január elején az MLSZ részéről maga Gudra István, a szövetség gazdasági vezetője vallotta be az M4 Sport reggeli műsorában, hogy
Nyugodjanak meg, így megy ez az összes TAO-sportágnál, holott az MLSZ még kifejezetten jól, nagyvállalati normák és ellenőrzési rendszer szerint működik, amely a többi TAO-sportág szövetségére nem feltétlenül jellemző.
No de, mindez azért jutott eszünkbe, mert ide, ebbe a paradicsomi állapotot biztosító szürkegazdaságba jut be hat év várakozás után a röplabda is – Ludvig Zsolt, a magyar szövetség (MRSZ) főtitkára szerint.
A sportvezető az M4 Sport pénteki Sportreggeli című műsorában elmondta, hogy a Szabó Tünde sportért felelős államtitkártól kapott ígéret szerint a röplabda 2017 második félévében, de legkésőbb az év utolsó negyedévében csatlakozhat, 2018-tól pedig már teljes értékű tagja lehet a TAO-s családnak.
Nem sajnáljuk a röplabdától mindezt, sőt!
Mégis, míg a hír kapcsán egyik szemünkben örömkönnyek jelentek meg, mondván hurrá, itt van még egy sportág, ahol a tisztességes sportemberek előremutató fejlesztések érdekében jutnak többletforráshoz, addig a másik bánatában sír, mert tudjuk, nagyjából a támogatások 30-40 százaléka ilyen-olyan módon saját zsebben, jobb esetben “okos könyveléssel” a profi sportban tűnik majd el.
