A zsámbéki medencében élők nagyon régóta (egyesek szerint 20, mások szerint 40 éve) várják, hogy a településeken áthaladó 102-es utat tehermentesítsék egy elkerülő úttal. A forgalom növekedésében szerepe volt annak is, hogy az 1990-ben megnyitott esztergomi Suzuki-gyár teherforgalma is arra megy.
Hogy lesz is valami az elkerülő útból, arra 2012 adott reményt, amikor is a japán autógyártó és a kormány stratégiai megállapodást kötött, és ennek keretében a Suzuki ígéretet kapott arra, hogy bekötik őket az M1-es autópályába.
A következő mérföldkő – miközben július végén a kormány számos útépítési tervét a sutba dobta, – a 102-es út elkerülője (Esztergom – M1 autópálya) maradt, R11-es gyorsút néven. Sőt, egyedüliként kiemelt kormányzati beruházássá minősítették. Ezután kezdték azt érezni a helybéli civilek, hogy felgyorsultak az események, nyilvánossá vált az is, hogy hol futna az út.
Két út van előttem, melyiken induljak?
Két nyomvonal került szóba, a nyugati és a keleti. A nyugati az, amelyiket a helyi érdekvédők támogatnák, mert az a Nyakas-hegyen túl elkerüli a Zsámbéki medencét. Azaz lakott területen kívül haladna. Azonban úgy tűnik, a másik, a keleti útvonal fog megvalósulni, amely kettészeli a Zsámbéki medencét. A keleti nyomvonalat egyébként részben lakossági, részben miniszteri kérésre igyekeztek a településektől kicsivel távolabbra tenni.
Készültek persze szakvélemények, pró és kontra is vannak érvek. Mi a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) szeptemberi tájékoztató anyagát olvastuk át, ami a tervező dokumentációja alapján készült. És megnéztük azt is, hogy a civileknek ezzel kapcsolatban milyen észrevételei, ellenvetései voltak. Íme néhány érdekesség.
Az egyik tehermentesít, a másik nem?
A NIF tájékoztatója azt írja, hogy a keleti nyomvonal tehermentesít, biztosítja az Esztergom és az M1 autópálya közötti tranzitkapcsolatot, kifejezetten jól működik elkerülő útként, és biztosítja az agglomerációs forgalom lebonyolítását is. A teleüléseken áthaladó forgalmat pedig mintegy tizedére csökkenti.
Az érdekvédők által támogatott nyugati nyomvonalról ellenben azt írják, hogy nem tehermentesít, nem szünteti meg a környezeti terhelést. Mindezt a meglévő forgalomszámlálási adatokra, és a várható forgalomnövekedésre alapozták.
Az érdekvédők azonban állítják, hogy a várható forgalom előrejelzése nélkülöz mindenféle szakmai hátteret, a logika és a nagyságrend pedig abszurd. Mint írják, ez egyike azon eltorzított adatoknak, amelyek az elemzés egészének szakmaiságát megkérdőjelezik.
A civilek véleménye szerint mindkét nyomvonal azonos mértékben képes elvezetni a tranzitforgalmat.
Honnan fúj a szél?
A másik fő ellenérv a nyugati vonal ellen a NIF anyagában az, hogy az uralkodó szélirány (É-NY-i) miatt a közlekedéssel együtt járó környezeti terhelés (emisszió) a településekre terelődhet, míg a keleti nyomvonalnál ez a probléma nem jelentkezik.
A civilek szerint viszont pl. ködös őszi és téli napokon egyáltalán nincs légmozgás a medencében. Ezért azt kérték, vizsgálja meg a NIF, hogy ilyenkor milyen légszennyezés alakulhat ki (feltesszük akkor, ha a nyomvonal keresztülmegy a medencén).
Olcsóbb, vagy nem?
Ebben a kérdésben is eltérőek az álláspontok. A NIF anyaga szerint a keleti vonal beruházási költsége alacsonyabb. Hosszúságra egyébként majdnem egyformának jelzik a két nyomvonalat (keleti = 18,57 km; nyugati = 18,98 km).
Viszont mint a civilek kiemelik, a keleti nyomvonalhoz 5,5 km-rel kevesebb bekötőút kell, valamint kettővel kevesebb csomópontot tartalmaz.
A NIF anyagában szerepel az is, hogy a keleti útvonal jóval kedvezőbb domborzati szempontból (majdnem síkvidék), szemben a nyugatival (ami dombokkal tagolt). Csakhogy mint a civilek anyaga rámutat, költség szempontjából ez nem feltétlenül hátrány, mert pl. az M7-es egyik szakaszán átlagosan 3,3 milliárd forintba került kilométerenként a síkvidéki útépítés, a dombos pedig mindössze 1,3 milliárd forintba.
A civilek szakértői szerint a nyugati nyomvonal lenne olcsóbb, mintegy 3-5 milliárd forinttal.
Túl közel jön az út
Érdekes módon ez az érv is elhangzik mindkét oldalról. A NIF anyagában azt írják, hogy a nyugati nyomvonal közelebb halad el Mány, Felsőörspuszta és Szomor belterületeihez és zártkertjeihez, mint a keleti.
A civilek viszont utóbbi nyomvonallal kapcsolatban nehezményezik (azon túl, hogy a medencét kettészelné az út), hogy pl. iskolához, óvodához és gondozó intézethez is közel menne. Perbálon és Tinnyén pedig lesz olyan rész, ahol a lakóházaktól 50-150 méterre vezetne az út.
Az érdekvédők anyagában az is szerepel egyébként, hogy a NIF anyaga kicsit arrébb helyezte a nyugati útvonalat, emiatt az hosszabb is lett, és így került közelebb az említett három településhez. Kérdőre is vonták a NIF-et, mivel a civilek nem tudnak róla, hogy bárki újratervezte volna a nyugati nyomvonalat.
Íme a két nyomvonal a NIF anyagában talált rajz szerint: a piros a nyugati (a civilek ezt szeretnék), a kék a keleti.
Kinek állhat érdekében a keleti nyomvonal?
A helybéliek körében különféle összeesküvés-elméletek keringenek arról, hogy a döntéshozók vajon miért a keleti útvonalat preferálják. Van pl. olyan pletyka, mely szerint Andy Vajnának épülhet a közelben új kaszinója, és jól jön neki a keleti útvonal ahhoz, hogy olcsóbban jusson telekhez (kisajátítás útján), mintha piaci alapon venné (sukorói mintára).
Rákérdeztünk a Las Vegas Casinónál, vajon a meglévő öt kaszinójukon kívül tervezik-e újabb kaszinó nyitását vagy építését? Ha igen, mikor és hol? Milyen lenne terveik szerint az új kaszinó? Miért pont ott létesülhet, ahova tervezik? PR-ügynökségüktől azonban azt a választ kaptuk, hogy jelenleg nincsenek ilyen terveik.
A másik közszájon forgó vélekedés, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltsége az út – mert a keleti nyomvonalhoz kapcsolódó bicskei lehajtókat állítólag az ő szempontjait erősen figyelembe véve alakították ki. (A nyugati útvonal mellett nem lenne bicskei lehajtó.) Megkérdeztük erről a Mészáros és Mészáros Kft.-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Kíváncsiak voltunk arra is, a Suzuki melyik nyomvonalat preferálná, de még tőlük sem kaptunk választ.
Itt tartunk most
A civilek az utóbbi hónapokban számos helyre írtak levelet azzal kapcsolatban, hogy ők miért támogatják a nyugati nyomvonalat, de leginkább hárítással és ködösítéssel találkoztak, ahogy mondták. Facebook-csoportokat is létrehoztak az ügy támogatására, a zsámbékiak és a perbáliak is.
Úgy tudják, augusztusban már megvolt a terv zsűrizése, elfogadták a keleti nyomvonalat, vagyis eldőlt a kérdés. Hogy így van-e, többek között ezt is kérdeztük a NIF-től és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Telefonon türelmünket kérte a NIF, mivel még néhány kérdés függőben van, és szeretnének korrekt válaszokat adni. Ezt a jövő hét végére ígérték.
A civilek mintegy három hónapja aláírásgyűjtésbe kezdtek a nyugati útvonalért, már több mint 1700-an csatlakoztak a kezdeményezéshez. A legújabb információ az, hogy egy hét múlva, október 20-án csütörtökön délután 6-ra lakossági fórumot szervezett a témában a NIF a Zsámbéki Művelődési Házba. Akit érint, legyen ott, kéri a NIF és a civilek is.
Ledöbbentek a civilek, nem akartak hinni a szemüknek
Itt tartottunk a cikk írásában, amikor a csütörtök délután hatalmas fordulatot hozott, ami még az érdekvédőket is meglepte. Az Indexből értesültek arról, hogy eddigi fáradozásuk nem volt hiábavaló. Lázár János ugyanis a kormányinfón bejelentette:
