Moszkva és Washington viszonya gyökeresen megváltozott, az Egyesült Államok Oroszország-politikája agresszív ruszofóbián alapul – jelentette az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov az orosz állami Pervij Kanalnak adott interjút, ahol kijelentette, nem egyszerűen csak:
retorikai ruszofóbiáról van szó, hanem olyan agresszív lépésekről, amelyek valós fenyegetést jelentenek a biztonságunkra nézve.
Kifogásolta a NATO-haderő közeledését Oroszország határaihoz, a rakétavédelmi rendszerek telepítését “és természetesen a szankciókat – amelyek barátságtalan, úgy mondanám, ellenséges lépések megnyilvánulásai”.
Kijózanodás?
Egyes nyugati fővárosokban már “a jó modor fokmérőjévé vált”, hogy egymást túllicitálva különféle jelzőkkel illessék Vlagyimir Putyint, holott az orosz elnök sohasem beszélt tiszteletlenül a kollégáiról – tette hozzá.
A 90-es években a Nyugat a zsebében érezte Oroszországot, amely a várakozásai szerint a “természetes méreteire” zsugorodik össze, az Egyesült Államok pedig azt gondolta, hogy továbbra is a saját szabályait fogja diktálni, ám ezek a remények “kijózanodással” értek véget.
Szíriáról szólva Lavrov kijelentette: tudomása van arról, hogy ha Barack Obama elnök nem is, de néhány politikacsináló Washingtonban azt szeretné, ha az amerikai harci gépek szőnyegbombázást hajtanának végre szíriai repülőterek ellen.
Ez nagyon veszélyes játék, mert Oroszország a törvényes szíriai kormány meghívására tartózkodik Szíriában, ahol két bázisa van és ahol légvédelmi rendszerei vannak objektumainak megvédésére
– mondta.
Amerika nem is harcol
Mint mondta, Moszkva nem lát egységes amerikai kormánypolitikát Szíriában, mint ahogy nem látja komoly bizonyítékát annak sem, hogy az Egyesült Államok harcolna az an-Núszra Front ellen. Kifogásolta, hogy az amerikaiak nem választották szét a mérsékelt ellenzék és an-Núszra erőit, ahogy azt még februárra megígérték.
Lavrov azt állította, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet objektumait támadó amerikai bombázók gyakran fel nem használt hadianyaggal térnek vissza a bázisra, ezért a bevetések száma magas, de azok hatékonysága “egyes becslések szerint nem több 15-20 százaléknál”.
(Kiemelt kép: Szergej Lavrov/Europress Fotóügynökség)
