Tudomány a világ egy fura hely

Az emberi bőr a vadállatokénál is lenyűgözőbb mintázatot rejt

Csak épp szabad szemmel igen ritkán láthatjuk őket.

A Blaschko-vonalaknak nevezett csíkokat egy német bőrgyógyász, Alfred Blaschko fedezte fel, aki a német bőrgyógyászok hetedik kongresszusán, 1901-ben mutatta be munkáját a szakma krémje előtt. Blaschko S-formákat talált néhány páciens hasán, V-alakú csíkot a gerinc felső részén, illetve fordított U-alakúakat a mellkastól a felkar felé húzódva. Az orvos feltételezte, hogy a csíkok gyökere az anyaméhben keresendő, bizonyítékot erre azonban nem talált.

Felismerte, hogy ezek a minták veleszületett, vagy később szerzett betegségeknek köszönhetően váltak láthatóvá, de kortól, bőrtípustól, vagy épp származástól függetlenül minden egyes ember bőrén megtalálhatóak. Első vázlatán még így képzelte el ezeket:

Az emberi bőr a vadállatokénál is lenyűgözőbb mintázatot rejt 1

Ma azonban már tudjuk, hogy a valóság ennél sokkal meglepőbb:

Az emberi bőr a vadállatokénál is lenyűgözőbb mintázatot rejt 2

De mik ezek a vonalak, és miért nézünk ki tőle klasszisokkal menőbben, mint bármelyik, fura bőrű Star Trek-szereplő?

A tudósok véleménye a kérdésben máig megoszlik, de a legtöbben úgy gondolják, hogy a vonalak az embriófejlődés során bekövetkező óriási bőrsejtosztódás útvonalát követik.

A vonalak egy része számos betegség eredményeként válhat szabad szemmel is láthatóvá – ezek közül a legérdekesebb a kimérizmus – melyben az újszülött egynél több ondósejt által megtermékenyített egyetlen petesejtből, vagy két külön-külön megtermékenyített, később összeolvadt petesejtből jött létre –, vagy épp a bőrsejtek túltermelődésével járó epidermal nevus esete:

Az emberi bőr a vadállatokénál is lenyűgözőbb mintázatot rejt 3

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik