A brit konzervatív filozófus, Sir Roger Scruton a Mandinernek azt mondja, a Brexit nem tette boldoggá, de jobban örül, mint korábban. Bízik abban, hogy végre újra maguk ellenőrizhetik saját határaikat, ami új alapokra helyezi a kapcsolatot az EU-val, amelynek lényege éppen a határok lebontása. Szerinte az angoloknak elegük lett a kelet- és közép-európaiakból, akik odamennek, és
elveszik az angolok munkáját, megváltoztatják a hagyományos közösségeiket.
Szerinte Magyarország és Anglia is jól járna, ha a kint dolgozók százezreit hazaküldenék, elemi érdekük a közép-európai országoknak is, hogy hazajöjjenek ezek az emberek. Az ő is elismeri, hogy az angolok annyi pénzért nem dolgoznak, amennyiért ők, de ezt tárgyalással lehet rendezni.
És elnézést, de ne tegyünk úgy, mintha a magyarok és a lengyelek megjelenése előtt a brit gazdaság életképtelen lett volna. Már akkor is Európa legerősebb gazdasága voltunk.
A lovaggá ütött gondolkodó cáfolja, hogy a muszlimokkal ne lenne bajuk. Sokan a szociális ellátás miatt mennek, hogy részesüljenek a jóléti állam javaiból, anélkül, hogy integrálódnának.
Zárt ajtók mögött élnek és persze világra hoznak gyerekeket, nem is keveset, akik számára a közeg törvényes rendje semmit sem jelent. Ezekből a gyerekekből könnyedén válhat aztán terrorista.
Mivel a BBC meglepődött azon, hogy az Orbán-kormány no-go zónává nyilvánította Londont, ezért Stumpf András kérdésével együtt idézzük a Mandiner-interjú idevágó részletét.
Csak mert nálunk vita van erről. A kormány azt mondja, Európa és Nagy-Britannia is tele van ilyenekkel; mások meg azt mondják, ez legenda, nincs olyan hely, ahova nem teheti be a lábát fehér ember.
Beteheti, csak nem túl biztonságos. Bradford városa jó példa erre. Muszlim bandák nem egyszer kizsákmányolnak, kihasználnak fiatal lányokat, nem véletlenül írtam a témáról tavaly megjelent kisregényemet, a The Disappeared (Az eltűnt) címűt. Anélkül, hogy általánosítani akarnék az iszlámmal kapcsolatban, hiszen a muszlimok közül rengetegen jogkövető állampolgárok, akik integrálódtak a társadalomba…
Sir Roger Scruton az interjú további részében elismeri, hogy az integráció lehetséges, de mindig lesz egy kisebbség, amelynek identitását a hite adja, nem az ország, ahol él. Márpedig szerinte egy migráns legfőbb kötelezettsége az alkalmazkodás. A keresztény hagyományból következik ugyan az elesett megsegítése, de erősebb erkölcsi parancs családunk védelme. Szerinte oda kell menni, ahol a probléma képződött, ahonnan menekülnek, és akár fegyverrel is megoldani a problémát.
Harcolnunk kell, aztán rendet kell tennünk, hogy ne jöjjön a migránsok újabb és újabb hulláma. Azzal, ha befogadjuk őket nyakra-főre, csak rontunk azoknak az országoknak a helyzetén is, ahonnan eljönnek.
az EU-t pedig csak az európai gondolat perverz megvalósulási formájának tartja, hiszen az idea egy civilizált rend volt, amelyben kompromisszum vezet a megoldásokhoz. Szerinte a referendum felerősítheti azt, amit Brüsszel tagadna, hogy az európaiak többsége nem kér a bevándorlásból.
A népszavazásuknak tehát nem az átlagos európai polgárra lesz hatása, az európai politikai elitnek viszont határozott üzenetet küldhet.
Filozófusként úgy látja, a baloldal akkor populistázik, ha valami demokratikusan, de nem baloldali témák mentén kezd növekedni.
Sosem fogadják el, hogy a demokrácia lényege: az emberek mondják ki a végső szót.
A populizmus az ő felfogásában azt jelenti, amikor minden ügyben a többség véleménye kell, hogy érvényesüljön. Ez veszélyes és nem valódi demokrácia. A kommunizmus legnagyobb bűne ez volt.
Nem csupán az ellenzéket akarta kiiktatni, de ellenőrzése alá vont mindent: iskolákat, egyetemeket, egyházakat, egészen a jazz klubokig bezárólag. A kisebbséget és az ellenzéket nem kiiktatni akarja tehát valami nagy, össznépi front nevében.
Azt nem tudja megítélni, hogy most éppen ez történik-e Magyarországon. A teljes interjú itt.
