Belföld

Támogatja Orbánt, a magyarokat hazaküldené Angliából

Perverzitásnak tartja az EU-t.

A brit konzervatív filozófus, Sir Roger Scruton a Mandinernek azt mondja, a Brexit nem tette boldoggá, de jobban örül, mint korábban. Bízik abban, hogy végre újra maguk ellenőrizhetik saját határaikat, ami új alapokra helyezi a kapcsolatot az EU-val, amelynek lényege éppen a határok lebontása. Szerinte az angoloknak elegük lett a kelet- és közép-európaiakból, akik odamennek, és

elveszik az angolok munkáját, megváltoztatják a hagyományos közösségeiket.

Szerinte Magyarország és Anglia is jól járna, ha a kint dolgozók százezreit hazaküldenék, elemi érdekük a közép-európai országoknak is, hogy hazajöjjenek ezek az emberek. Az ő is elismeri, hogy az angolok annyi pénzért nem dolgoznak, amennyiért ők, de ezt tárgyalással lehet rendezni.

És elnézést, de ne tegyünk úgy, mintha a magyarok és a lengyelek megjelenése előtt a brit gazdaság életképtelen lett volna. Már akkor is Európa legerősebb gazdasága voltunk.

A lovaggá ütött gondolkodó cáfolja, hogy a muszlimokkal ne lenne bajuk. Sokan a szociális ellátás miatt mennek, hogy részesüljenek a jóléti állam javaiból, anélkül, hogy integrálódnának.

Zárt ajtók mögött élnek és persze világra hoznak gyerekeket, nem is keveset, akik számára a közeg törvényes rendje semmit sem jelent. Ezekből a gyerekekből könnyedén válhat aztán terrorista.

Mivel a BBC meglepődött azon, hogy az Orbán-kormány no-go zónává nyilvánította Londont, ezért Stumpf András kérdésével együtt idézzük a Mandiner-interjú idevágó részletét.

Vannak önöknél no-go zónák?

Vannak.

Csak mert nálunk vita van erről. A kormány azt mondja, Európa és Nagy-Britannia is tele van ilyenekkel; mások meg azt mondják, ez legenda, nincs olyan hely, ahova nem teheti be a lábát fehér ember.

Beteheti, csak nem túl biztonságos. Bradford városa jó példa erre. Muszlim bandák nem egyszer kizsákmányolnak, kihasználnak fiatal lányokat, nem véletlenül írtam a témáról tavaly megjelent kisregényemet, a The Disappeared (Az eltűnt) címűt. Anélkül, hogy általánosítani akarnék az iszlámmal kapcsolatban, hiszen a muszlimok közül rengetegen jogkövető állampolgárok, akik integrálódtak a társadalomba…

Sir Roger Scruton az interjú további részében elismeri, hogy az integráció lehetséges, de mindig lesz egy kisebbség, amelynek identitását a hite adja, nem az ország, ahol él. Márpedig szerinte egy migráns legfőbb kötelezettsége az alkalmazkodás. A keresztény hagyományból következik ugyan az elesett megsegítése, de erősebb erkölcsi parancs családunk védelme. Szerinte oda kell menni, ahol a probléma képződött, ahonnan menekülnek, és akár fegyverrel is megoldani a problémát.

Harcolnunk kell, aztán rendet kell tennünk, hogy ne jöjjön a migránsok újabb és újabb hulláma. Azzal, ha befogadjuk őket nyakra-főre, csak rontunk azoknak az országoknak a helyzetén is, ahonnan eljönnek.

Nem ért egyet Merkellel, Orbán Viktorral és az itteni népszavazással annál inkább,az EU-t pedig csak az európai gondolat perverz megvalósulási formájának tartja, hiszen az idea egy civilizált rend volt, amelyben kompromisszum vezet a megoldásokhoz. Szerinte a referendum felerősítheti azt, amit Brüsszel tagadna, hogy az európaiak többsége nem kér a bevándorlásból.

A népszavazásuknak tehát nem az átlagos európai polgárra lesz hatása, az európai politikai elitnek viszont határozott üzenetet küldhet.

Filozófusként úgy látja, a baloldal akkor populistázik, ha valami demokratikusan, de nem baloldali témák mentén kezd növekedni.

Sosem fogadják el, hogy a demokrácia lényege: az emberek mondják ki a végső szót.

A populizmus az ő felfogásában azt jelenti, amikor minden ügyben a többség véleménye kell, hogy érvényesüljön. Ez veszélyes és nem valódi demokrácia. A kommunizmus legnagyobb bűne ez volt.

Nem csupán az ellenzéket akarta kiiktatni, de ellenőrzése alá vont mindent: iskolákat, egyetemeket, egyházakat, egészen a jazz klubokig bezárólag. Egy demokrata ezzel szemben nem fél a létező intézményektől, azok önállóságától, hanem értéknek tekinti azt. A demokratikus hatalom képviseli a nemzetben meglévő érdekeket – azokét is, akik nem rá szavaztak. A demokratikus hatalom számon kérhető: azok által is, akik nem segítették a hatalomba. A kisebbséget és az ellenzéket nem kiiktatni akarja tehát valami nagy, össznépi front nevében.

Azt nem tudja megítélni, hogy most éppen ez történik-e Magyarországon. A teljes interjú itt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik