Vasárnap délután kiderül, sikerül-e Vona Gábor Jobbik-elnök terve, és pártszakadás, vagy komoly népszerűségvesztés nélkül ki tudja-e szorítani a vezetésből Novák Előd alelnököt, illetve az általa képviselt, „radikálisok” néven emlegetett csoportot.
A zárt tisztújító kongresszuson Vona az egyetlen elnökjelölt, az alapszervezetek 93 százalékának ajánlásával, vagyis a pozícióját nem fenyegeti közvetlenül senki, de az alelnökök választása érdekesnek ígérkezik.
Kormányra
Vona április 20-án jelentette be, hogy három jelenlegi alelnököt, Apáti Istvánt, Szávay Istvánt és Novák Elődöt nem szeretne újra az elnökségben látni, és Hegedűs Lórántné indulását sem támogatja. Ha mégis elindulnak, Vona élni fog az alapszabályban biztosított jogkörével, és megvétózza a megválasztásukat.
A hivatalos indoklás szerint a párt már a kormányzásra készül, ezért Vona a Jobbik sikeres polgármestereit kívánja beemelni az elnökségbe.
A három alelnök közül Szávay és Apáti néhány nap után beletörődött a pártelnök döntésébe, de Novák nem adta fel, és mégis elindult. Hasonló döntésre jutott Hegedűs Lórántné is. Támogatóik is akadtak, hiszen a párt pénteki közleménye szerint az alapszervezetek közel fele jelölte őket. Az induláshoz joguk van, de hiába választják meg, Vona vétója miatt nem kerülhetnek be az elnökségbe.
Az igazán érdekes az lesz, hogy mit tesznek ezután: kilépnek-e a pártból, vagy maradnak belső ellenzékként, illetve utóbbi esetben milyen politikát követnek. Novák egy korábbi nyilatkozatában utalt rá, hogy nem adja fel:
A hosszú távú sportokat részesítem előnyben, most éppen a maratoni futásra készülök. A politikában is ’hosszútávfutó’ vagyok.
Péntek délután pedig a saját Facebook-oldalán azt üzente: már az is győzelem, hogy a párttagok „vállalva a listázásukat is”, véleményüket a jelölésnél, így 12-en szerepelnek majd a szavazólapon a hat alelnöki posztért folyó versenyben.
Olyan komoly számban érkeznek jelölések az elnöki elképzeléssel szemben, hogy az a kongresszuson egy kompromisszumos megoldást látszik eredményezni, hogy legalább ne egy ember dönthessen a jövőben mindenről, s így a felbolydult tagságot is sikerülhet megnyugtatnunk
– írta Novák, utalva arra, hogy a belső ellenzék a párttagság támogatásával valahogy mégiscsak keresztülhúzhatja Vona számításait.
Cuki néppárt
A Jobbik már a 2014-es kampány óta igyekezett puhább, szélesebb körben elfogadható képet kialakítani magáról. Ezt a folyamatot a külső szemlélők „cukiságkampánynak” (emlékezetes Vona fotója a vizslakölykökkel) nevezték el, maga a pártelnök a „néppártosodás” szót használta legszívesebben.
A megfontolás egyszerű volt: a Jobbik korábbi stílusával egy ponton túl nem lehet növelni a támogatottságot, mivel sokakat taszítanak a radikális, vagy szélsőséges megnyilatkozások.
Egyes, mélyebb kutatások pedig azt mutatják, hogy csak a szavazótábor fele tekinthető elkötelezettnek. Vagyis csak nagyjából 600-700 ezer emberről lehet azt mondani, hogy biztosan a Jobbikra szavazna, a többiek nem annyira biztosak a dolgukban, őket akár el is veszítheti a párt.
Vona számára fájó pont az is, hogy hiába keresett kapcsolatokat a gazdasági élet fontos szereplői illetve a nyugati diplomaták felé, egyelőre nem tekintenek úgy rá, mint Orbán Viktor miniszterelnök potenciális kihívójára. A néppártosodás ugyanis csak egy pontig működött, és egy idő után már alapvető konfliktusba került a párt egyes vezetőinek megszólalásaival, illetve a szimpatizánsok kemény magjának ízlésével.
Van ennek egy olyan olvasata, hogy csak Vona Gábor kezdett néppártosodni, mögötte a Jobbik nem. Ha meg tud szabadulni a radikális Nováktól, illetve Hegedűsnétől (általa pedig a férjétől, a volt MIÉP-es képviselő és református lelkész ifjabb Hegedűs Lóránttól), sokat javíthatna a pozícióján.
Nem adja fel
A vita mára egészen elmérgesedett. Novák és Hegedűsné alelnökjelölti programnyilatkozata is kiszivárgott, és ezekben súlyos dolgokat vágtak a pártelnök fejéhez.
Belső körben ha kisebbségben is maradtam, de eddig vitába szállhattam: miért nem számoltathatjuk el Simicskát??? Miért akar Vona Gábor kormányfőként még újabb holokauszt-emlékműveket avatni??? Miért szerveztek ki egy százmilliós székházat magántulajdonba jobbikos pénzből???, idézi Novákot az atv.hu.
Hegedűsné pedig azt írta:
Ki kell mondani, hogy vadhajtások helyett valójában egy mesterséges oltvány termi mérgező gyümölcseit a radikalizmus életfáján élősködve. Ezt haladéktalanul le kell metszeni és a történelem komposztjára kell rakni.
Vona a Jobbik Youtube-csatornáján közzétett interjúban reagált, és azt mondta: súlyos hibának tartja, hogy Novák szándéknyilatkozata kiszivárgott, de még nagyobb hiba, hogy megszületett, ugyanis „tele van csúsztatásokkal, félinformációkból való sejtetéssel”. A pártelnök szerint alelnökének tudnia kellett, hogy ez ki fog szivárogni, ezért „súlyos felelőtlenségnek” tartja, hogy Novák az indulatait nem tudja kordában tartani.
Szakadás?
Vona ugyanakkor úgy gondolja, az eset korábbi döntésének helyességét támasztja alá, vagyis azt, hogy nem támogatja alelnöki újraválasztását. A szándéknyilatkozat Vona azt szerint alkalmas arra is, hogy a sajtó összeesküvés-elméleteket gyártson, de semelyik oligarchával nem kötöttek paktumot, nincs semmiféle „székházmutyi”, hiszen a Jobbiknak nincs is székháza, és nem is volt szó vásárlásról.
A tisztújításnak többféle kimenetele lehet:
- Az első lehetőség Vona győzelme, és Novákék háttérbe szorítása, ami lehetőséget ad a pártelnöknek, hogy csúcsra járassa a néppárti programot, és megpróbálja felépíteni magát, mint potenciális miniszterelnököt.
- Bekövetkezhet ugyanakkor a pártszakadás is, szervezetileg is szétválhatnak a radikális és a néppárti irányzat útjai.
- A harmadik egy köztes lehetőség, amikor Vona akarata érvényesül ugyan, de a belső ellenzéke erős marad, és folyamatosan akadályozni próbálja terveit.
