Nem magyarázzák a demográfiai folyamatok – azaz az elöregedés – azt, hogy idén 30 ezerrel kevesebben érettségiznek, mint 2011-ben – írja a Népszabadság keddi számában. A lap szerint 2004-ben volt utoljára ilyen alacsony a vizsgázók száma. Ennek pedig az lehet az oka, hogy már nem jelentkeznek annyian a felsőoktatásba.
2011-ig folyamatosan nőtt az érettségizők száma, ezt a kétszintű érettségi bevezetése tolta meg igazán: 96 ezerről 142 ezerre növekedett a számuk. Sok volt az újraérettségiző, 2011-ben már 56 700 fő. Ez a szám 2014-ben már csak 40 500 volt, ahogy tavaly is (az idei adatok még nem állnak rendelkezésre).
Ezzel párhuzamba állítható, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma is nagyot esett 2012-ben, nagyobbat, mint a bolognai rendszer bevezetése vagy a tandíj megjelenése után. Megemlítik, hogy a 2012 végi hallgatói tiltakozások miatt felpuhult a felsőoktatási reform, de így is egyre többen szorultak ki az egyetemekről, főiskolákról.
A fő cél a kormány oktatáspolitikájában az volt, hogy csökkentsék a lemorzsolódók arányát, ne legyen annyi, diplomát nem szerző hallgató. Ezért kevesebb diákot vettek fel, tavaly szeptemberben már tízezerrel kevesebben kezdtek nappali alapképzésen tanulni, mint öt évvel azelőtt.
Persze, Gyurcsány Ferencnek és kormányának itt is van némi sara, még az ő idejükben történt, hogy egyre többen érettségiztek, de a felsőoktatási helyek száma nem bővült azonos mértékben. A lap cikke attól tart, előbb-utóbb az érettségizők számával majdnem megegyező lesz a felvételizőké.