Meghosszabbították annak a két férfinak az előzetes letartóztatását, aki a rendőrség gyanúja szerint az Egyesült Államoknak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kémkedett Magyarországon.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője pénteken az MTI megkeresésére azt írta: mindkét gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbítására indítványt tettek, ennek alapján – és azzal egyezően – a bíróság a kényszerintézkedést további két hónappal meghosszabbította.
Az atlatszo.hu február 22-én írt arról, egy ügyvédre hivatkozva, hogy a hatóságok az Egyesült Államoknak, az IMF-nek és a Svájci Alapnak kémkedéssel gyanúsítják M. N.-et, az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát és a cég magyarországi képviselőjét, B. B. Sz.-t. Az üzletember ügyvédje nonszensznek minősítette az eljárást, ezt egyebek mellett azzal indokolva, hogy az ügy nyomozati iratai nincsenek titkosítva, mint az más kémkedési esetekben szokásos. Állítása szerint a nyomozati anyagban semmi olyan nincs, ami alátámasztaná a gyanút. A valasz.hu február 24-i cikkében azt írta: úgy tudják, a gyanúsítottak egyike Demján Sándor üzlettársa volt, másikuk pedig a fejlesztési tárca főosztályvezető-helyetteseként, majd 2015-ig a Magyar Nemzeti Kereskedőház stratégiai tanácsadójaként dolgozott.
Kitépte magát a fogságból
Február 25-én Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek elmondta: a két gyanúsított előzetes letartóztatását először december 2-án rendelte el a bíróság. Közölte: a kényszerintézkedést megalapozó indokok a két gyanúsított esetében ugyanazok. Elmondta azt is, hogy az egyik gyanúsított az elfogása után kitépte magát az őrzője fogásából, megpróbált elfutni. Ez a magatartás megfelel “a szökés kísérletének” – fogalmazott Póta Péter, hozzátéve: ez indokolja az előzetes letartóztatás elrendelését. Megjegyezte, hogy ugyanezt a gyanúsítottat nem találták a bejelentett lakcímén, tartózkodási helyén, csak a nyomozók adatgyűjtése révén akadták rá életvitelszerű tartózkodási helyére. A bűncselekmény tárgyi súlyára, a kiszabható büntetés mértékére és a szökés kísérletére tekintettel a bíróság arra jutott, hogy a gyanúsított szabadlábon megszökne, elrejtőzne, ezért a legsúlyosabb kényszerintézkedésre van szükség. A végzés rögzíti azt is, hogy mindkét gyanúsított esetében tartani kell a bizonyítás megnehezítésétől is.
A szóvivő elmondta: az eddigi adatok szerint az egyik gyanúsított rávette a másikat, valamint az eljárásban szereplő több tanút, hogy a kapcsolattartásukról valótlan vallomást tegyenek, továbbá az egyik gyanúsított hollétére vonatkozó adatokat hallgassák el a nyomozók elől. Arra is van adat, hogy a gyanúsítottak és a vallomást tevők külön mobiltelefonokat használtak kapcsolattartásra. Továbbá a nyomozóhatóságok az adatgyűjtésük során tanúvallomásokat tartalmazó jegyzőkönyveket is találtak. Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a két gyanúsított más büntetőeljárásban is tett már kísérletet a bizonyítás meghiúsítására, megnehezítésére. Így feltehető, hogy ha szabadlábra kerülnének, akkor a tanúként kihallgatandókat befolyásolnák, összebeszélnének, a bizonyítékok elrejtésével a bizonyítás meghiúsítására törekednének – tette hozzá a törvényszéki szóvivő.
Február 25-én a Demján Csoport közleményében azt írta: a most kémkedéssel megvádolt üzletember ellen a csoport már két éve büntetőfeljelentést tett.
