A négy pályázó város, Budapest, Párizs, Róma és Los Angeles leadta a 2024-es olimpia pályázati anyagát. Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat vezetője az MTI-nek azt mondta akkor, a nemzetközi sportági szakszövetségek az előzetes egyenkénti egyeztetések során rendkívül pozitívan nyilatkoztak a magyar pályázatról, képesnek tartják Budapestet arra, hogy megrendezze az ötkarikás játékokat.
A pályázati anyag angolul és franciául már elérhető.
A győztest 2017 szeptemberében, Limában hirdeti ki a NOB, addig kell támogatókat szerezni a pályázóknak.
Putyin döntött
A Figyelő információi szerint a február 17-i Putyin-Orbán megbeszélésen a magyar kormányfő szóba hozta a budapesti olimpia ügyét, amit egy Kormányinfón Lázár János is megerősített, amikor a lap erről kérdezte. A tárcavezető természetesnek tartotta, hogy egy pályázó pártfogókat gyűjt, de arra nem adott egyértelmű választ, Putyin támogatja-e a magyar törekvéseket.
A delegációval utazó forrásaink szerint elvi megállapodás ugyanakkor született, csak erről korai lenne még hivatalosan beszélni. Dénes Ferenc sportközgazdász sem zárja ki, hogy a moszkvai látogatáson megszületett a megállapodás.
Ha a sportpolitikai érdekek egybeesnek a politikai érdekekkel, könnyű támogatókat szerezni, tette hozzá a szakértő.
Annyi biztos, hogy a sport máshogy is szóba került a találkozón, vizsgálják a magyar vállalatok részvételének lehetőségét a 2018-as orosz futball-világbajnokságra készülő infrastrukturális létesítmények építésében. A Külügyminisztériumtól megtudtuk, a tetőszerkezetek beszállításáról szólnak a tárgyalások.
Azerbajdzsán és az egész kelet
Március első hétvégéjén Orbán Azerbajdzsánban volt, szerinte nagy lehetőségek előtt állnak a magyar-azeri kapcsolatok. Úgy tudjuk, az olimpiai pályázat támogatása az lham Alijev elnökkel folytatott megbeszélésen is szóba került.
Baku 2015-ben első alkalommal rendezte meg az Európa Játékokat, amivel határozottan bekerült a sport vérkeringésébe, az ő támogatásuk fontos lehet. Információink szerint itt is született egy elvi megállapodás Orbán és Alijev között.
Orbán a kormányzati tervek szerint nem állna meg Azerbajdzsánnál, a Keleti nyitás néven ismert külpolitikai mestertervet használnák fel arra, hogy a 2010-es irányváltás során kialakított kapcsolatok országai mellénk álljanak.
Az egy dolog, hogy évek óta mindössze 5-7 százalék között alakul az Oroszországba, Kazahsztánba, Szaúd-Arábiába, Törökországba és Kínába irányuló magyar export részaránya, és ezen a Keleti nyitás sem tudott eddig érdemben változtatni, de a diplomáciai kapcsolatok megvannak, ezt használná ki a magyar fél.
A sportközgazdász szerint ebben az esetben nem a Keleti nyitás országairól van szó elsősorban, tömbökben érdemes gondolkodni.
Amennyiben az oroszokat megnyertük, akkor a térség országai is könnyebben a magyar pályázat mögé állnak.
Megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot is, Orbán tényleg sorra járja-e majd a térség országait, hogy begyűjtse a támogatásokat. Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke válaszolt:
A miniszterelnök hivatalos külföldi programjairól mindig a megfelelő időben tájékoztatást adunk a szerkesztőségeknek.
Terelt, mint Lázár János a Kormányinfón.
Kína és a hidegháború
Az egyik legnagyobb szereplő Kína, döntő lehet, hogy ők melyik pályázat mögé állnak be. Dénes Ferenc azt mondta a 24.hu-nak, fontos lesz, hogy a döntés pillanatában milyenek a kínai-amerikai kapcsolatok, ez alapján dönthetik el, melyik várost támogatják.
Az egész kezdi a hidegháborús szembenállást idézni, jegyeztük meg. A szakértő szerint a hasonlat nem rossz, a sportnak ma is közvetítő szerepe van, a világ országai pedig ma is tömbökben gondolkoznak, ahol az oroszok, Kína és Amerika a vezető hatalmak.
Futottak még?
Nem szabad elfelejteni, hogy Los Angeles és Budapest mellett megcélozta még Róma és Párizs is az olimpiát. Dénes Ferenc úgy látja azonban, az olaszok és a franciák a menekültválság és a terrorizmus miatt lépéshátrányba kerültek, amin az olasz gazdaság rossz helyzete sem segít.
És akkor még ott van Rio szelleme is. Kezdetben jó ötletnek tűnt, hogy egy ország két világeseményt is megrendezzen egymás után, focivébét, majd olimpiát is, de most úgy néz ki, Brazília erre képtelen. A franciák pedig Eb-házigazdák, így pályáznának a 2024-es olimpiára, ez nem segíti őket.
Csak Amerika
Dénes szerint a döntés nagyban függ attól, mit gondol az amerikai tévécsatorna, az NBC. Ha ők 2024-ben közvetítenék a kaliforniai játékokat, akkor nehéz dolga lesz Budapestnek.
De lehetséges, hogy ha ígéretet kapnak 2028-ra, hátrébb vonulnának.
Belerokkanhatunk, mint a görögök?
Athén 2004-ben olimpiát rendezett, máig érzi a hatásait. Erről a Time írt tanulságos cikket. Még a londoni játékok előtt arról cikkeztek, hogy egy olimpiával nem csak nyerni lehet. Ahogy ez a görögökkel is megtörtént. A sportlétesítmények elrohadtak, az ország a csőd szélén hever. Sok görög gondolja úgy, hogy az olimpia a legrosszabb, ami az országgal történhetett.
Egy tornász úgy fogalmazott, ha belegondol, mennyibe került az országnak ez az egész, nem nehéz arra gondolni, hogy nem érte meg a rendezés.
A görög gazdasági válságot természetesen nem az olimpia okozta, de elmélyüléséhez hozzájárult.
Belebukhatunk?
Szívem szerint azt mondanám erre, hogy nem. De ezt nem tudom kijelenteni. Benne van a pakliban, de nem láthatunk hét évet előre.
A magyar olimpia közvetlen költségei 1074 milliárd forintot tesznek ki, korábban több helyen 774 milliárdról lehetett olvasni.
A PwC tanulmánya szerint:
- a pályázati kiadás 10 milliárdba,
- a szervezés és a rendezés nettó kiadásai 21 milliárdba,
- az olimpia-specifikus fejlesztések pedig 1043 milliárdba kerül.
A 774 milliárd úgy jöhet ki, hogy csökkentik az olimpia-specifikus fejlesztések eszköz- és ingatlanértékesítéseit 299 milliárd forinttal.
Van még egy fontos olvasata a budapesti olimpiának. Korábban megírtuk, hogy Orbán az Eb-kijutást is saját sikereként fogja bemutatni, így is lett. Mi lesz itt, ha elnyerjük a rendezést?
A sportközgazdász szerint, ha nyerünk, az mindenképpen sikertörténet, mámorító érzés lesz az egész ország számára.
