A The Financial Times című brit gazdasági napilap pénteken azt írta, a Görögország északi szomszédja, Macedónia területére vezető határa mentén tervezett ellenőrzőpontok bevezetése gyakorlatilag azzal járna, hogy Brüsszel kizárná a schengeni övezetből a dél-európai országot.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábban bírálta Ausztriát, amiért szombaton a schengeni zónából való ideiglenes kizárással fenyegette meg Athént arra az esetre, ha nem erősíti meg határainak ellenőrzését a migránsáradattal szemben.
Az olyan látszatmegoldások, mint az egyes államok kizárása a schengeni övezetből, senkit nem visznek előbbre
– szögezte le a német diplomácia vezetője.
Avramopulosz ugyanakkor arra panaszkodott, hogy a mintegy 160 ezer menekült Görögországból és Olaszországból más EU-tagállamokba tervezett áttelepítése csak vontatottan halad. Az európai közösség többi tagja eddig csak 227 menekült átvételébe egyezett bele. Az EU-biztos azt mondta, az Európai Bizottság intézkedéseket hoz az ügyben, részleteket azonban nem árult el.
Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter január elején azt mondta, egyelőre nincs jele annak, hogy Törökország ténylegesen fellépne az embercsempészek ellen.
Tisztelem Törökországot, amely kétmillió embert befogadott, de Ankara egyelőre nem mutatta meg, hogy betartaná ígéretét
– fogalmazott.
Brüsszel azt várja Ankarától, hogy csökkentse az égei-tengeri görög szigetekre Törökországból érkező menekültek számát. Az EU a tavaly november végi brüsszeli EU-török csúcstalálkozón jóváhagyott akcióterv értelmében hárommilliárd euró pénzügyi segítséget nyújt Törökországnak, és ennek fejében a török kormány vállalja határőrizetének megerősítését, a menekültek ellátásának javítását, valamint a hathatós közreműködést az embercsempész-hálózatok felgöngyölítésében.
Az ENSZ és a görög parti őrség adatai szerint az év első húsz napján 35 455 menedékkérő érkezett Görögországba Törökország felől. 2015 januárjában ez a szám 1700 személyt tett ki. Két hónappal ezelőtt az érkezők nyolcvan százaléka háborús övezetből menekült Európába, manapság a migránsok mintegy fele. A hazájukat főként gazdasági okokból elhagyók többnyire Marokkóból, Algériából vagy Pakisztánból és Srí Lankáról származnak.
