Az önkéntes nyugdíjpénztárak népszerűsége ellenére továbbra is sokan tartanak attól, hogy az ilyen módon összegyűjtött vagyonra az állam egyszer csak ráteszi a kezét. A valóságban azonban ennek nagyon kicsi az esélye – állítja a Bankmonitor.hu.
Hogy ez mindenki számára világos legyen, összefoglalták, mi a különbség a magánnyugdíjpénztárak (mnypt) és az önkéntes nyugdíjpénztárak (önypt) között. Azt is átvették, hogy mit is tett az állam azzal a bizonyos nyugdíjpénztári vagyonnal 2011-12-ben.
Az mnypt-kben nem lakossági megtakarítások gyűltek
Az önypt-k és az mynpt-k közötti legfőbb különbséget a befizetések forrása jelenti. Szerintük ez az az eltérés, ami biztosítja, hogy előbbi vagyona ne juthasson az utóbbi sorsára.
Az mnyptk-be korábban nem a dolgozók önszántukból és nettó keresetből félretett megtakarításai kerültek, hanem a bruttó bérükből levont nyugdíjjárulék egy része. Megjelenésük előtt ez a járulék teljes egészében az államkasszába került. A rendszer felállításával viszont a járulékok egy részéről az állam önként lemondott, és úgy döntött, hogy gazdálkodjanak ezzel inkább a mnypt-k.
2011-12 során viszont az állam meggondolta magát, és „visszakérte” ezt a pénzt, így a magánnyugdíjpénztári vagyont visszacsatornázták hozzá. Ezt a lépést tartják sokan a mnypt-i vagyon állam általi elvételének.
FONTOS: A Bankmonitor.hu nem állítja, hogy előremutató, vagy jogos lépés lett volna ez, sőt, épp az ellenkezőjét gondoljuk. De ez a cikk most nem erről szól, itt azt boncolgatják, hogy miért nem érdemes attól rettegni, hogy az önypt-k is az mynpt-k sorsára jutnak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakba az adózott jövedelem kerül
Az önkéntes nyugdíjpénztárakban ezzel szemben többnyire azok a megtakarítások gyűlnek, amelyet a dolgozók az összes adó és járulék megfizetése után félre tudnak tenni. Ezek a megtakarítások kerülhetnének akár bankbetétekbe, befektetési alapokba vagy bármi másba. Ha tehát az állam ÖNYP-k vagyonához akarna hozzányúlni, az ugyanolyan lenne, mintha a lakosság bankbetéteire vagy egyéb megtakarításaira akarná rátenni a kezét.
Az állam pedig csak a lehető legritkább esetekben nyúl a lakosság megtakarításaihoz. Biztosan nem nulla, de nagyon kicsi ennek a valószínűsége. Ehhez legalább egy államcsőddel felérő eseménynek kellene történnie. (Olaszországban pl. 1992-ben a bankbetétek 0,6 százalékát vette el az állam, vagyis 1 millió líránkként hatezret.)
S hogy akkor van-e végül félnivalójuk az önypt-tagoknak? Kattintson!
