Tech

Hogyan figyelhetnek meg minket a virtuális valóságban?

Bari Máriusz
Bari Máriusz

tech-újságíró, kreatív. 2017. 01. 04. 14:30

Egy költöztetődoboz méretű sisak van a fejünkön. Kívülről bárki megfigyelhet minket, a szoftver és a sisak szenzorai szintén minket vizslatnak - úgyhogy pódiumon vagyunk, akár akarjuk, akár nem.

A legtöbben elfogadtuk már 2016 végére, hogy online viselkedésünk, szokásaink és útvonalaink rendszere teljesen átlátható. A cookiek, beágyazott beaconök és egyéb tracking rendszerek csont nélkül biztosítják a fejlesztőknek és üzemeltetőknek a viselkedési összefoglalókat és a finomhangolási direktívákat, a Google meg a Facebook pedig a rendszerén átfolyó tartalom miatt pontosan látja, hogy mit szeretünk, mit használunk, mire vágyunk, kivel beszélünk – egyelőre persze a sokat hangoztatott “perszonalizálás” abszolút kimerül a személyreszabott(abb) hirdetésekben. 2016 legvégén persze érdemes kitekinteni arra, hogy az idei év egyik legnagyobb slágere, a virtuális valóság milyen szinten biztosítja ugyanezt a megfigyelést vagy éppenséggel mennyire képes ezt túlhaladni. Ha nincs ideje sokat olvasni, összefoglaljuk: nagyon és nagyon – mindezt a Wired aktuális beszámolóiból kiindulva tesszük meg.

A VR-felszerelésekből kinyerhető metrikákhoz képes elég kőkorszaki mindaz, amit jelenleg tudunk kiemelni a felhasználók gépeiből. Jelenleg a marketing legális megfigyelési módszerei billentyűzetre, egérre, érintőképernyőkre fókuszálnak, a VR-sisak pedig számos szinten biztosítja a szintlépést mindehhez.

A sisakokban található giroszkópoknak köszönhetően pontosan lemérhető, hogy a felhasználók mire és mennyi ideig koncentrálnak, ebből pedig remek heatmapek hozhatóak létre (ilyen például a CognitiveVR cég fejlesztette SceneExplorer, a Jaunt feedbackrendszere vagy a D-Lab Eye Trackingje). Jócskán fejleszti a megfigyelés pontosságát (és a paranoiát), ha a sisakok nemcsak szemmozgásunkat lesznek képesek követni, hanem arcunk izommozgásait is – ilyenen dolgozik például a Yotta Technologies. Elméletileg ez arra hasznos, hogy ha a rendszer érzékeli arcmozgásunkat, ugyanolyan érzelmeket varázsolhat avatarunk arcára is, de az vesse rájuk az első követ, aki tíz percen belül már nem azt teszteli a felhasználókon, hogy milyen reakciókat vált ki belőlük a Facebook-feedjük. (Ilyenen dolgozik például az Affectiva.) És ha már a Facebookról beszélünk: jól emlékezhetünk a cég 2014-ben megszellőztetett kísérletére, amelyben adott irányokba manipulálták az egyes felhasználók érzelmi állapotát azzal, hogy pozitívabb vagy negatívabb jellegű híreket jelenítettek meg a feedjükben. Hova juthat tehát így majd az egymilliárd felhasználós Facebook, ha beindítja az Oculus Rift-alapú VR-platformáját és nemcsak az egyes felhasználók ízlését képes profilozni, hanem közel valós időben tudja majd követni reakcióikat is mikro- és makrokörnyezetükre?

A megfigyelési rendszerek pedig csak komplexebbé válnak, ahogy nem csak fejünket, hanem már testünket is el akarjuk helyezni egy másik valóságban. Az olyan VR-irányító rendszerekkel, mint az Oculus Touch vagy a LeapMotion, kézmozgásunk és gesztusaink is pontosan leolvashatóak és eltárolhatóak lesznek – mindez természetesen hihetetlen lelkesedéssel tölti el a hirdetői szakmát, hiszen szerintük a VR tökéletes megoldás arra, hogy még jobban bekerülhessenek a vásárlók fejébe, még jobban megértsék a viselkedési mintákat és még jobban összeköthessék őket a márkákkal. Összevetve ezt mindazzal, hogy testtartásunk és testmozgásunk összessége egyedileg is képes azonosítani minket (aki jobban ismeri a reptéri biztonsági rendszereket, legalábbis az ún. gait recognition technológiák innen váltak publikusabbá, az pontosan tudja, miről beszélünk), az azonosítás és a szűrés még egyszerűbbé válik.

Kérdéses, hogy mennyire fog beégni a nagyközönségnek az, hogy fiziológiai adataik összegyűjtése még annál is aggasztóbb lehet, hogy életüket 24/7 dokumentálják és tárják a világ elé – ennek mintájára pedig első körben természetesen hozzáférnek majd nemcsak a kormányügynökségek vagy a rendőrség dolgozói, hanem a hirdetési szakma is, második körben viszont gyakorlatilag mindenki más is. Mivel egyelőre nincsen életbe léptetett törvénykezés azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztói VR cégek milyen adatokat gyűjtenek be, illetve azokat hogyan használják fel, egy darabig még várhatunk a precedensértékű esetre – az otthonra beszerzendő VR-felszereléssel pedig várjunk legalább egy generációt. Vagy kettőt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Armed Catalan policemen, known as Mosso d'Esquadra pass by the FC Barcelona logo with a black ribbon and a message reading "We are all Barcelona" before the Spanish league footbal match FC Barcelona vs Real Betis at the Camp Nou stadium in Barcelona on August 20, 2017.
Security barriers were put up at the entrances of the Camp Nou to stop vehicles after a deadly jihadist attack three days ago. An outcry has erupted on social media and in the press about the absence of bollards -- short, concrete posts to stop vehicles from driving onto sidewalks, with some people even demanding the  mayor's resignation for ignoring police recommendations for such preventive barriers. Drivers have ploughed on August 17, 2017 into pedestrians in two quick-succession, separate attacks in Barcelona and another popular Spanish seaside city, leaving 14 people dead and injuring more than 100 others / AFP PHOTO / LLUIS GENE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.