Budapest, 2013. május 22.
Polyák Gábor, médiajogász, a Mérték Médiaelemzõ Mûhely vezetõje a Fókuszban a közszolgálat - a válaszok konferenciája címû rendezvényen a Sajtóházban 2013. május 22-én.
MTI Fotó: Soós Lajos
Média

Polyák: A duplázódó reklámadó kiteríthet néhány nem kormányhű médiumot

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2017. 03. 29. 14:46

A 9 százalékra növelt reklámadó a legkevésbé a kormányzati hirdetésekkel kitömött médiumoknak fog fájni, míg a piaci alapon működő médiavállalatok közül néhányat földre kényszeríthet, ami nem is lenne a kormány ellenére - mondja Polyák Gábor médiajogász, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, a Mérték Médiaelemző Műhely tagja. Villáminterjú.
Korábban a témában:

Korábban épp akkor vezették be a reklámadót, amikor a TV2 eladása zajlott. Részben ez is riasztotta el az egyik lehetséges befektetőt, az MTG-t a felvásárlástól. Nem csoda, ha a reklámadó növelésének hírére most újra beindultak az elméletek, hogy az emelés mögött van valami mögöttes szándék. Például hogy ha igaz, hogy Spéder Zoltán az Indextől is megválik, akkor a reklámadó duplájára emelésével a kormány le tudja szorítani a vételárat az ártárgyalásokon.  Mások azt mondják, a némiképp veszteségessé vált HírTV megrogyasztása a cél. Ön szerint is ilyesmi a szándék?

Engem is derült égből villámcsapásként ért a reklámadó növelésének híre tegnap este. Ami tény, hogy az Európai Bizottság tavaly novemberben határozatban mondta ki, hogy hiába változtatta meg a reklámadóra vonatkozó törvényt az Országgyűlés, és szüntette meg annak az RTL-t érintő diszkriminatív részét (az RTL-nek jóval magasabb adókulccsal kellett fizetnie, mint a piac más szereplőinek), a változtatás után is csak a 100 milliós értékhatár feletti cégekre vonatkozik a jogszabály, ezért az továbbra is diszkriminatív. Ugyanakkor az adó mértékének növelése sem oldja meg a diszkrimináció kérdését, hiszen ezután is csak a 100 millió forint árbevételt meghaladó médiavállalatokra vonatkozik majd. Mindenesetre az adókulcs megduplázása nem valamiféle pozitív stratégia része. Valóban elképzelhető, hogy most jött el a pillanat, hogy valakiket tovább kell szorongatni. De az is lehet, hogy egyszerűen most már ott tart a történet, hogy a piacnak azt a részét, amelyik nem kap állami hirdetéseket a kormánytól, elég könnyen ki lehet véreztetni vele. Vagyis ez csúnya szóval egyfajta „endlösung”.

Akik túlélik, azoknak feltehetőleg mindegy, hogy milyen adókkal vannak terhelve, hiszen úgyis állami hirdetésekből működnek. Akiknek viszont a piacról kell megélniük, annak egy duplázott adó gyakorlatilag elviselhetetlen. Biztos, hogy bele van kalkulálva az emelésbe, hogy néhányan úgy döntenek, hogy abbahagyják a tevékenységüket. Ez biztosan nem is lenne annyira a kormány ellenére.

De hogy egészen konkrétan valakinek lenne címezve a jogszabály, azt egyelőre nem tudom kiolvasni a tervezet jelenlegi szövegéből.

Vonatkozik majd új szereplőkre is a reklámadó, tehát bővülhet az adózók száma?

Ami érdekes, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi közlésében a nemzetközi szereplőkre is utalt. De ha megnézzük, hogy a Google és a Facebook mennyi reklámadót fizetett be mostanáig, akkor ez valószínűleg 0 forint körül lehet. Tehát eddig sem működött ez, és úgy gondolom, ezután sem lesznek hatékonyabbak külföldi adóbehajtásban. Ezzel pedig versenyelőnyhöz jutnak a hazai médiavállalatokkal szemben.

Mit javasol a reklámadó emelésében ellenérdekelt médiavállalatoknak, mit tegyenek most a kialakult helyzetben?

Nagyon szimpatikus volt, amiről az önök portálján olvastam, hogy az MLE (a Magyar Lapkiadók Egyesülete) és az MTE (a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete) közös közleményt adott ki a témában. Javaslom, az a maradék néhány piaci vállalkozás mindenképpen zárjon össze, közösen és határozottan lépjenek fel, ha kell, üssék a vasat az Európai Bizottságnál is, bár azzal is legyenek tisztában, hogy valószínűleg nem a bizottság fogja ezt a problémát megoldani, hiszen ha ezt a 9 százalékos adót diszkriminációmentesen mindenkire kiterjesztik, és nem csak a 100 millió forintos árbevételi szintnél nagyobb médiavállalatokra, akkor az a legkisebbek végét is jelentheti. De egyelőre nem kell ilyesmiben gondolkodni, egyszerűen bele kell kapaszkodni abba, hogy az uniós jogot a reklámadó még mindig sérti, ebbe az irányba még mindig lehet menni. Emellett pedig ajánlom, hogy forduljanak akár az Alkotmánybírósághoz, mert egyelőre nem vizsgálták azt a kérdést, hogy ennek az adónak a média sokszínűségére milyen hatása van.

A mai magyar viszonyok közepette nem egyszerű, de a beadvánnyal el kellene elérni, hogy az Alkotmánybíróság kimondja, hogy az alaptörvény által garantált sokszínűséget, demokratikus közvéleményt sérti a reklámadó.

Mindenképpen együtt és ellenállást tanúsítva kellene fellépni, ha kell, hangosabb, erőteljesebb módon, arra koncentrálva, hogy a magyar nyilvánosságnak nagy szüksége van a médiára. De az a helyzet, hogy már tényleg a végsőkig vannak szorongatva a piaci szereplők.

 

Iménti interjúnk elkészülte óta egyébként a Magyar Reklámszövetség és számos más társszervezet is tiltakozott a tervezett jogszabály ellen, ami szerintük egy hadüzenet a kormánytól a magyar médiaipar számára. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetsége elnöke a 24.hu-nak adott interjúban azt is elmondta, szerinte már jövőre médiabezárásokat eredményezhet a megnövelt reklámadó, mely ráadásul megint a külföldi cégeknek, például a Google-nek és a Facebooknak kedvez a magyar tartalomiparral szemben.

Kiemelt kép: Polyák Gábor. fotó: MTI /Kovács Attila
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Brüsszel, 2013. március 14.
Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke (b) és Angela Merkel német kancellár beszélget az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozójának első napján Brüsszelben 2013. március 14-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.