Kultúra
New York, 2009. január 24.
Nancy Goodman Brinker volt budapesti amerikai nagykövet beszél, amikor megnyitották a képzőművészeti magángyűjteményéből és Gyugyi László magyar származású amerikai műgyűjtő Zsolnay-kollekciójából összeállított kiállításokat a New York-i Forbes Galériában 2009. január 23-án. A volt amerikai nagykövet gyűjteményében - egyebek között - Berény Róbert kubista csendéletei, Nemes-Lampérth József tájképei és Szobotka Imre konstruktivista alkotásai szerepelnek.
MTI Fotó: Hofer László

Lázárék lemondtak egy sor értékes magyar műkincsről

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 08. 07. 06:58

Nancy Goodman Brinker volt amerikai nagykövet gyűjteménye Amerikában marad, már nem akarja megvenni a magyar állam. Pedig Szinyeitől Aba-Novákon át Fehér Lászlóig rengeteg csúcsfestő képei vannak az egykori követ magyar képekre épülő kollekciójában. A művészeti világ szerint nem is olyan rossz, ha külföldön vannak a magyar alkotások, amik csak növelik a magyar művészet ázsióját.
Korábban a témában:

Nemrég nagyobb összeállítás jelent meg a Heti Válaszban a Seuso-kincsekről az utolsó darabok hazakerülése okán, és a cikkbe egy érdekes lista is bekerült azokról a műtárgygyűjteményekről, amelyek visszajutottak a magyar államhoz az utóbbi években, évtizedekben. Maradt viszont elvarratlan szál: az Egyesült Államok 2001 és 2003 közötti budapesti nagykövetének, Nancy Goodman Brinkernek magyar művekből álló gyűjteménye.

A kormány 2015-ben döntött arról, hogy 5,5 millió dollárért (1,5 milliárd forintért) megveszi a zömmel magyar festményekből álló kollekciót.

Erről kormányhatározat is született Orbán Viktor aláírásával. Négy miniszter is feladatot kapott: Varga Mihály azt, hogy gondoskodjon a gyűjtemény megvásárlásához, Magyarországra szállításához és kiállításához szükséges forrás biztosításáról, Seszták Miklós és Lázár János azt, hogy teremtsék meg a szerződéses kereteket, míg Balog Zoltán reszortja az lett, hogy gondoskodjon az állandó kiállítás helyszínéről.

Ami a Budai Várban található De La Motte-Beer-palota lett volna. A Dísz téri épület felújítására 500 millió forintot, a kollekció bemutatására pedig tíz éven át évi 10 millió forintot különítettek el a határozattal. A gyűjtemény azonban azóta sem tért haza, a Heti Válasznak azonban senki sem erősítette meg, hogy a terv elhasalt.

Budapest, 2011. október 27.
A De la Motte – Beer-palota műemlék épülete a főváros I. kerületében, a budai Várban, a Dísz tér 15-ben. Napjainkban a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának székháza.
MTI/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának és archívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Fotó: MTI/Bizományosi: Jászai Csaba

Mivel a tárgyalásokat Miniszterelnökséget irányító Lázár János vezette, megkerestük a tárcát, mi lesz a gyűjteménnyel. Azt válaszolták:

„a Magyar Állam elállt a gyűjtemény megvásárlásától”.

Mindezt azal indokolták, hogy az eladónak, azaz Brinkernek „nem állt módjában értékesíteni az eredeti tárgyalások tárgyát képző teljes gyűjteményt”. (Az a kérdés viszont megmarad, hogy a gyűjtemény egyes darabjait nem akarta-e megszerezni az állam).

A Miniszterelnökség válaszából az is kiderült, hogy így az állami tulajdonú, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. vagyonkezelésében lévő, védett műemlék De La Motte-Beer-palota felújítása is elmarad, az épület ellenben tovább működik majd rendezvény- és kiállítóhelyszínként. Ezt kérdésünkre a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. is megerősítette. A palota egyébként az azóta megszüntetett, feldarabolt örökségvédelmi Forster Központ egyik épülete volt (erről mi is írtunk tavaly májusban egy vitához kapcsolódóan).

Ezek a képek maradnak Amerikában

Jelentős gyűjteményről van szó, akár egykor védett képekről Munkácsy Mihálytól, Aba-Novák Vilmostól, Berény Róberttől, Czóbel Bélától, Rippl-Rónai Józseftől, Gulácsy Lajostól, Moholy-Nagy Lászlótól, és olyan kortársaktól, mint Keserü Ilona, Bak Imre, Fehér László és El Kazovszkij. Az egyik legértékesebb darab Vaszary János Batthyány Ilona portréja, de a gyűjtemény gerincét a 20. század első felének képei alkotják (annak idején a Világgazdaság foglalta össze a kollekció kialakulását és darabjait).

A Magyar Narancs korábbi cikke idézett egy katalógust, amely szerint 30-40 műkincs lehet Brinker birtokában, de Ledényi Attila, az Art Market tulajdonosa 150-re teszi a darabszámot, a mi forrásaink pedig 100 körüli darabról beszéltek. Később a fotók iránt is érdeklődni kezdett a volt nagykövet, így André Kertésztől is vannak művei, de szobrok is megtalálhatók a kollekcióban.

A cikk említ egy tervezett Boca Raton-i (floridai) magyar kiállítást, ami azóta meg is valósult, idén január 8-án zárta kapuit, részben Brinker kollekciójának darabjait állították ki. Korábban, 2013-ban pedig a connecticuti Quinnipac Egyetemen volt kiállítva sok darab.

Természetesen nem a magyar művészettörténet legkiemelkedőbb darabjaival van tele a kollekció, úgy tudjuk, több olyan kép is volt a Brinker által vásároltak között, amiről utóbb lekerült a védettség.

Hogy alakult ki a kollekció?

Brinker úgy került a nagykövetségre 2001 szeptemberében, hogy eleve a nagy amerikai terrortámadások miatt késve foglalta el állomáshelyét. Emiatt halogattak egy 1964 óta gördülő szokást (Art in Embassies), hogy mindig új kortárs amerikai festményekkel tömjék tele a világon elszórt amerikai követségeket, ezért Brinker felépített egy magyar képekből álló gyűjteményt (Fehér László maga is festett Brinkerről egy portrét 2004-ben). Konzekvens maradt később is, 2011-től a budapesti Art Market fővédnöke, az amerikai műgyűjtők és magyar művészek összekötője lett.

New York, 2009. január 24.
Szinyei Merse Pál: Fehér Magnolia (1866)) címû alkotása azon a kiállításon, amely a New York-i Forbes Galériában nyílt Nancy Goodman Brinker volt budapesti amerikai nagykövet képzõmûvészeti magángyûjteményébõl.
MTI Fotó: reprodukció
New York, 2009. január 24. Szinyei Merse Pál: Fehér Magnolia (1866) címû alkotása azon a kiállításon, amely a New York-i Forbes Galériában nyílt Nancy Goodman Brinker magángyűjteményéből. MTI Fotó: reprodukció

Úgy tudni, hogy a világon nagyon kevés külföldi műgyűjtő szakosodott magyar alkotások gyűjtésére, hárman ha vannak szakértői forrásunk, Molnos Péter művészettörténész szerint, egyikük Blinker. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a rendszerváltás előtt szinte minden jelentős kép védettség alatt állt, nem lehetett kivinni az országból, aztán ahogy megerősödött a hazai műgyűjtőpiac, egyre több képről vették le a védettséget – ez jót tett annak, hogy a nagyvilág is megismerje a magyar képzőművészetet és magasabban jegyezzék a magyar festőket, ebben Brinker is egyetértett, aki szerint meg kell mutatni a világnak a magyar művészetet. Brinker gyűjteménye is ilyen képekből áll, tehát legálisan vitte ki azokat az Egyesült Államokba.

A felépítésben az azóta elhunyt Rozsis István segített neki, ezt Brinker mondta el a MúzeumCafé 2010. október-novemberi számában megjelent interjúban. A kezdetekről sokat elmond, ahogy Aba-Novák Vilmos New Yorkot ábrázoló képével találkozott, így mesélt erről a folyóiratban:

Meglehetősen emlékezetes találkozás a miénk. Két hónapja éltem Budapesten, egy hűvös novemberi napon sétáltunk Rozsics Istvánnal a Falk Miksa utcában, nézegettük a kirakatokat. Egyszer csak feltűnt egy New York-i látkép. Odagyökereztem és nem tudtam szabadulni a látványtól. Viszontláttam a tragédiát elszenvedő várost egy 1935-ben készült akvarellen, nyugodtan, monumentálisan, fenségesen. Felkavart a látvány. És a hiány.

New York, 2009. január 24.
Gábor Jenő: Cirkusz (1929) című alkotása azon a kiállításon, amely a New York-i Forbes Galériában nyílt Nancy Goodman Brinker volt budapesti amerikai nagykövet képzőművészeti magángyűjteményéből.
MTI Fotó: reprodukció
Gábor Jenő: Cirkusz (1929) című alkotása azon a kiállításon, amely a New York-i Forbes Galériában nyílt Nancy Goodman Brinker volt budapesti amerikai nagykövet képzőművészeti magángyűjteményéből.
MTI Fotó: reprodukció

Azóta is évente többször jár Budapestre, végigjárja a galériákat és festő barátai műtermeit, figyeli a külföldi aukciós házak magyar darabjait.

Baráti gesztust akart a kormány

Brinkerről amúgy több cikk kiemeli, hogy nem volt jó a viszonya az első Orbán-kormánnyal, zavarta az antiszemitizmus, Orbán Viktort ezért anno nem is fogadta Washington. Pletykák szerint ezért 2015-ben a még mindig befolyásos üzletasszonynak akart hízelegni a magyar kormány a gyűjtemény visszavásárlásával. A műkincsek amúgy a Magyar Nemzeti Galéria alá kerültek volna be (őket is megkerestük, de nem válaszoltak kérdéseinkre).

(Kiemelt kép: Nancy Goodman Brinker beszél, amikor megnyitották a magángyűjteményéből és Gyugyi László magyar származású amerikai gyűjtő Zsolnay-kollekciójából összeállított kiállításokat a New York-i Forbes Galériában 2009. január 23-án. A volt amerikai követ gyűjteményében Berény Róbert kubista csendéletei, Nemes-Lampérth József tájképei és Szobotka Imre konstruktivista alkotásai is szerepelnek. MTI Fotó: Hofer László)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.