Nicaraguát és Szíriát leszámítva a világ összes nemzete része a párizsi klímaegyezmények, 147 ország ratifikálta is a szerződést. A megállapodás célja, hogy a kötelezettséget vállaló államok a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Obama a bolygó fordulópontjának nevezte az egyezményt, amit Donald Trump most felrúgott és hátat fordított az egész világnak.
Csütörtökön az Európai Unió és Kína megállapodást írt alá az Egyesült Államok bármely olyan intézkedésének ellensúlyozására, amely alááshatja a párizsi megállapodást, majd az orosz kormány is jelezte, kiáll a szerződés mellett. Trumpot ez nem hatotta meg, és egy tollhúzással felrúgta az egyezményt.
Nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az egyezmény túl drága az Egyesült Államok számára, és – mint fogalmazott – ő egy jobb és tisztességesebb üzletet kíván tető alá hozni. Az elnök utalt arra is, hogy a kilépés elhatározásával betartja választási ígéretét, konkrétan azt, hogy az amerikai nép, az amerikai munkások érdekei az elsődlegesek.
Nehezményezte, hogy a párizsi egyezmény alapján Kínának lehetősége nyílik a károsanyag-kibocsátás 2030-ig történő növelésére.
Az USA távozása a klímaegyezményből jelentősen megnehezíti a kitűzött célok elérését.
Mekkora az amerikai szén-dioxid-kibocsátás?
Az Amerikai Egyesült Államok a világ második legdurvább szén-dioxid-kibocsátója Kína mögött az Európai Bizottság adatbázisa szerint.
Csak 2015-ben 5,1 millió kilotonna szén-dioxidot pöfékeltek a légkörbe. Mivel ez a szám laikusok számára nem kézzel fogható, néhány példával szemléltetjük, hogy a többi országhoz viszonyítva ez mit jelent.
Barack Obama elnöksége alatt mindvégig arra törekedett, hogy csökkentse az amerikai kibocsátási értékeket annak érdekében, hogy megakadályozzák a katasztrofát. De Trump hivatalba lépése óta a szénbányászat megkönnyítésével és Obama 2013-as éghajlat-változási cselekvési tervének visszavonásával olyan lépéseket tett, ami elődje elképzeléseinek szöges ellentéte.
Döntése pedig azért sem meglepő, mert korábban többször hangoztatta, hogy nem hajlandó elfogadni az éghajlatváltozás tudományát.
Mi a párizsi klímaegyezmény tulajdonképpen?
A 2015-ben, az ENSZ 21. klímacsúcsán elfogadott szerződés legfőbb célkitűzése, hogy a kötelezettséget vállaló 195 ország a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest.
Az egyes országok maguk dönthetik el, hogy miként érik el ezt a célt, de ötévente értékelniük kell intézkedéseik eredményeit.
Ian Simmonds, a Sydney University földtudományi karának professzora korábban arról beszélt, ez azért is jelentős előrelépés, mert teljes az egyetértés és olyan nemzetek is a megállapodás részét képezik, akik korábban vonakodtak. Egészen idáig.
Az egyezményt 147 ország ratifikálta, köztük a világ vezető szén-dioxid-kibocsátói. A szerződés aláírásakor az Egyesült Államok azt ígérte, hogy egy évtizeden belül 26-28 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó gáztermelést.
Minden törekvés ellenére sok tudós úgy látta, hogy a felmelegedés megállítása elérhetetlen feladat. Elég ha azt vesszük, hogy az elmúlt három évben folyamatosan megdőlt a globális melegrekord.
Mit jelent az amerikaiak kilépése?
A létező összes szakértő egyetért abban, hogy Trump húzása sokba kerülhet még az országának és a világnak hosszú távon.
A globális felmelegedés a tengerszint emelkedéséhez, a tengerparti városok elárasztásához, tömeges pusztításhoz, aszályokhoz, migrációs válságokhoz, halálos hőhullámokhoz, terméskiesésekhez és erősebb viharokhoz vezethet. Szimpla tudomány, amit Trump nem akart megérteni.
Egy 2016. decemberi tanulmány rámutatott, hogy az amerikaiak kilépése tulajdonképpen megpecsételi a klímaegyezményben rögzített célok sorsát.
Az elemzők úgy vélik, ha a Egyesült Államok egyáltalán nem tartja magát a megállapodáshoz, akkor a hőmérséklet 0.3 fokkal többel nő 2100-ra, mintha minden ment volna tovább a tervek szerint.
Li Shuo, a Greenpeace China klímaszakértője a CNN megkeresésére elmondta, az USA visszavonulás kétségtelenül nagy lyukat hagy majd az éghajlati törekvésekben, de jelentős geopolitikai és reputációs csapás is érheti miatta a világ vezető nagyhatalmát.
Mindazonáltal nem mindenki pesszimista a kérdést illetően. Kína és India valószínűleg közös erővel dolgozik majd a negatív klímahatások visszaszorításán, ezáltal Amerika könnyen politikailag izolált helyzetben találhatja magát.
Trump közel sem olyan fontos, mint amennyire lenni akar. Az államok, települések és közösségek összefogásával nélküle is elérhető a kitűzött cél
– fogalmazott David Schlosberg, a Sydney University oktatója.
Felesleges húzás
Trump visszavonulása teljesen értelmetlen.
Friss közvélemény-kutatások szerint tízből hét amerikai kiáll a párizsi klímaegyezmény mellett, politikailag tehát magát sújtja az ingatlanmágnás.
Amerikának érdeke, hogy tiszta energiagazdaságot folytasson. Jelenleg ugyanis több munkahely van a napenergia-szektorban az országban, mint a szénbányászatban. Kalifornia és több más állam Trump nélkül is halad majd tovább a kijelölt és jóval helyesebbnek látszó úton. Iowa például tavaly szélenergiából nyerte a villamosenergia 35 százalékát, ami kiemelkedő teljesítmény.
Ők utat mutathatnak a többieknek egy tisztább jövő irányába. És vagy őket követik, vagy Trumpot, aki elfelejtett hinni a tudományban.
