A piacilag indokoltnál sokkal nagyobb arányban részesültek állami hirdetésekben a Simicska Lajoshoz köthető lapok, a Magyar Nemzet és a Metropol, de már hónapokkal az előtt visszaestek az állami hirdetések, hogy Simicska nyilvánosan nekiment Orbán Viktornak – derül ki a Defacto elemzéséből. A csúcson 80 százalék felett is járt az állami hirdetések aránya ezekben a lapokban, az összeveszés után viszont drasztikusan visszaestek.
Egy másik összehasonlításban azt vizsgálták, milyen arányban foglalkozott a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Magyar Hírlap korrupciós botrányokkal. Az összeveszés előtt a Magyar Nemzet viszonylag keveset foglalkozott ilyen ügyekkel, a jobboldali Magyar Hírlapénál még picit alacsonyabb is volt a korrupcióról szóló cikkek aránya, az összeveszés után azonban egyre többet kezdtek foglalkozni a korrupciós botrányokkal, időnként még a kormánykritikus, azóta megszűnt Népszabadság szintjét is meghaladták.
Erre a legkézenfekvőbb magyarázat az a Defacto szerint, hogy az állami hirdetési pénzekért cserébe 2015 előtt elhallgatták a kormányzati korrupciót, de az is lehet, hogy a korrupció elhallgatásának és az állami hirdetések nagy arányának Simicska Lajos és Orbán Viktor barátsága adott alapot. A blog szerint kevéssé valószínű, hogy a konzervatív értékrend támogatásáért kapott rengeteg állami hirdetést a Magyar Nemzet, mert az értékrendet nem közvetítő, de Simicskához kötődő plakátcégek is komoly megrendelést kaptak.
Mindebből azt a tanulságot vonják le, hogy az állami hirdetések politikai alapú elosztása veszélyezteti a magyar sajtószabadságot.
