Pénzügy

Svájci offshore kapcsolat Tarsoly Csabánál

Tarsoly Csaba (tarsoly csaba, )
Tarsoly Csaba (tarsoly csaba, )

A Quaestor-vezér budai villájának egy svájci cég a tulajdonosa. A céghez köthető svájci szervezet gazdasági igazgatója a magyar Valentik Csaba, aki számos CBA-s offshore vállalkozás alapításánál is segédkezett, valamint közös panamai cége is van Tarsoly Csabával.

Tarsoly Csaba a svájci Zugba bejegyzett SH Securities Holding AG nevű társaság II. kerületi villájában lakik, amely a Twins Szálloda Kft.-n keresztül tulajdonosa az ingatlannak. A zugi társaság igazgatója Michael Reiss, aki egy Geneva Group International nevű (GGI) zollikoni társasághoz kötődik.

A GGI a világ egyik legnagyobb multidiszciplináris, független ügyvédi irodákat, könyvvizsgálókat, adó- és menedzsment-tanácsadókat tömörítő szakmai szervezete. Tagjai részben offshore adóoptimalizálással, tanácsadással, cégalapítással foglalkoznak. A GGI pénzügyi igazgatója a magyar Valentik Csaba, aki számos CBA-s svájci offshore cég alapításánál is feltűnt segítőként, illetve a panamai cégadatbázis szerint jelenleg is közös cégben szerepel Tarsoly Csabával. Természetesen többször is kerestük Valentik Csabát az ügyben, aki egyelőre nem reagált megkereséseinkre.

CBA-s svájci offshore kapcsolat

A magyar céginformációs adatbázist átböngészve kiderül, hogy Valentik Csaba számos helyen feltűnt a kormánykedvenc CBA élelmiszerlánc alapítóinak svájci offshore kapcsolataként. Valentik egy időben a CBA régiós nagykereskedelmi központjaként működő Hansa-Kontakt Kereskedelmi Kft. zürichi tulajdonosának igazgatója volt (Hansa Invest AG). A Hansa-Kontakt a CBA alapítóinak nagykereskedelemmel foglalkozó raktárcége, tulajdonosai Breier László, Krupp József, valamint a szintén CBA-igazgatósági tag Lekeny György.

A Hansa-Kontakt 2004 tájékán jelentős átalakuláson ment keresztül, amikor is többségében ismeretlen tulajdonosi hátterű, svájci vállalkozások szereztek tulajdont a cégben. (Ez később megváltozott, a Hansa-Kontakt jelenlegi tulajdonosai a Breier László kezében lévő Vörösvár Invest Kft., a Krupp József által jegyzett Kruda Invest Kft., valamint a szintén CBA-igazgatósági tag Lekeny György nevével fémjelzett Huszár ’99 Kft.).

A Breier-féle, 2005 áprilisában létrehozott Resdan Investnek az alapítással egy időben lett résztulajdona a Svájcban 2004-ben bejegyzett Resdan Holding AG. A szintén a CBA vezetőségéhez tartozó Krupp József cégében, a 2005-ben létrehozott Kiron Investben a megalakulással egy időben résztulajdont kapott a 2004-ben gründolt Kiron AG. Ekkor tűnik fel Valentik Csaba neve is, aki a fentebb említett Hansa Invest AG igazgatója, a Resdan Holding AG-nek pedig a kézbesítési megbízottja volt.

Fotó: benefitax.com

Fidesz-közeli svájci tanácsadó cég

A CBA-s Hansa-Kontakt 2004-2005-ben alapított svájci cégeinek java két ügyvezető igazgató alá tartozott: a társaságok egy részét a Zug kantonbeli Angelo Cocca, másokat a zollikoni Michael Reiss irányította. Mindkét üzletember a Geneva Group Internationalhez (GGI) kötődik. Valentik Csaba a GGI pénzügyi igazgatója, a társaság egyik irányítója, a menedzsment tagja.

Valentik cégéről, a GGI-ről korábban a Népszabadság azt írta, hogy kiváló fideszes kapcsolatai lehetnek. A GGI 2009 októberében megrendezett budapesti világkonferenciájára Schmitt Pált hívták meg díszvendégnek. (Schmitt akkor még a Fidesz elnökhelyetteseként arról elmélkedett, hogy a lisszaboni szerződés életbe lépte milyen jótékony hatással van a magyar gazdaságra.) A rendezvénynek a domonyvölgyi Lázár lovaspark adott helyet. A Lázár testvérek a CBA alapítói, társtulajdonosai.

Kis magyar offshore adónarancs

Offshorozni jó – legalábbis vállalkozások tízezrei használják világszerte a külföldi cégalapítást adóoptimalizálásra, illetve a valódi tulajdonosok eltüntetésére. Félreértés ne essék: mindez jogszerű lehetőség a világban és Magyarországon is. Az offshore adóparadicsomok ugyanakkor komoly problémát jelentenek a nemzeti adóhatóságoknak, hiszen évente többmilliárdnyi pénz áramlik ki adózatlanul a külföldi adóparadicsomokba. Egy offshore alapítással is foglalkozó cégjogász a Hír24-nek azt mondta: szerinte az offshore a magyar üzleti életben igen széles körben elterjedt, „meg lennénk lepve, ha tudnánk, ki mindenki offshorozik” – mondta. Az igazi kérdés az, hogy a magyar kormány érdemben akar-e kezdeni valamit ezzel a problémával adózási szempontból. Úgy tűnik, nem, hiszen a Quaestor-ügyben elfogadott, Rogán-féle törvénymódosítás is a korábbi, orbáni utat követi: megy a politikai porhintés a népnek az “offshore-lovagokról”, miközben éppen a Fidesz volt az, aki 2010-ben eltörölte a Bajnai-kormány offshore vagyonok megadózatásáról szóló, eddig első és egyetlen, valóban érdemi javaslatcsomagját. A Bajnai-kormány nemzetközi példák alapján, az egyetlen hatékony módon, jövedelemadóztatással szerette volna bevonni a külföldi vagyonokat a hazai adózásba, míg a Rogán-féle törvényjavaslat – teljesen alkalmatlan módon – a külföldi vagyonok “visszavételéről”, azaz gyors zár alá vételéről is rendelkezett. Ez azonban nem ér semmit, mert a külföldi adóparadicsomokból a büntetőeljárás kezdeti szakaszában gyakorlatilag lehetetlen visszaszerezni a kimentett vagyont. És ezt a kormány is tudja.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik